Sándor János: Falusi huncutságok Zoboraljáról

Sándor János: Falusi huncutságok Zoboraljáról

 

Szegény török

A portyázó törökök Zsérére is betörtek. Fosztogattak, elhajtották a jószágot, elhurcolták, akit megfoghattak, főleg a fehérnépet. Gergő bácsi jön haza Menyhéről, mit sem tudott az otthoni történtekről. A szomszéd már messziről jajgatva:
– Jaj Gergő, a te feleségedet is elvitte, elrabolta a török!
– Szegény török… – sóhajt nagyot Gergő.


A koldusasszonyról

Vót eccer egy kódósasszon, és ez mingyig, minden regve főjárt a szentegyházba imádkoznyi. Mikor a harangozó odament, ő má mingyig ott vót, és mingyig letérbityőt a Máriácska elejbe. Arra kérte őt, hogy:
– Csak egy decicskére aggyon ídess Máriácskám, csak egy deci pálenkáre.
Nagyon kíváncsi vót má a egyházfi, hogy mér jár minden istenáldotta napon regve ollyan korán az a kódósasszon ottan a Máriácska előtt. Egy reggelen hát má elbújt az egyházfi az ajtó megé, és hallgatott rája, mikor esszefogta a kezejít, és monta, hogy csak egy decicskére aggyá, ídes Máriácskám, csak egy decicskére, akkor megszólát arre az egyházfi:
– Egy fé decicske nem is lessz elíg?
A kódósasszon pegyiglen aszt hitte, gundóta, hogy a kis Jézuska szólát meg, mer olyan hitván, víkony hangon monta aszt az egyházfi, hát aszongy arre:
– Hallgass kis Jézuska, majd mit mond a mamácska.