Fehér Sándor 1967-ben született Alsóbodokon. 1991-ben agrármérnöki oklevelet szerzett. 1999-ben befejezte ökológiai tanulmányait, 2001-ben tájgazdálkodásból doktorált. Jelenleg a Nyitrai Agrártudományi Egyetem Fenntartható Fejlődés Tanszékének oktatója, szakterülete a környezetvédelem és a civilizáció fenntarthatóságának kutatása. Több tudományos munka szerzője. ÜNNEPI KÖNYVHÉT Budapest, 2003. június 12. – 16.
Sokaknak ismerősen cseng e megnevezés, vannak, akik rendszeresen figyelemmel kísérik az itt felbukkanó új könyveket, paradox módon azonban az ember mégis átsiklik (képes átsiklani) a régiójában élő illetve alkotó szerzők művei felett. Budapesten, a 74. ÜNNEPI KÖNYVHÉTEN, Zoboralja is képviseltette magát Dr. Fehér Sándor személyében, kinek Cápafogak között című verseskötetét mutatták be. A szerző korábbi versei főleg a hazai irodalmi lapokban (Irodalmi Szemle, Kalligram), Magyarországon (Mozgó Világ, Magyar Hírek) és Erdélyben (Jelenlét) jelentek meg, ill. szerepelt a Nyugtalan indák című antológiában. Költészetéről a kritikusok a következőt írták: Fehér Sándor személyében szűkszavú költővel állunk szemben. Míg társai egy jó szavukat szóorgiával fogják körül, addig Fehér szabadon, felesleges dolgoktól mentesen rögziti gondolatait. Azóta stílusa tovább forrott, a könyvhét katalógusa szerint a szerző alanyi költeszete érett férfilíra, amelyben a létre kérdez, és élőbeszédszerűen vizsgálja az immanencia és transzcendencia viszonyát. Fehér Sándor könyve a Plectrum könyvkiadó gondozásában, Ardamica Zorán szerkesztésében látott napvilágot. A kötet egyedi hangulatát harmonikusan kiegészítik Dr. Cselényi Árpád illusztrációi, aki egyebek mellett eddig Prágában, Budapesten és Kassán állított ki. Az ünnepi bemutatóra Budapesten a Vörösmarty téren került sor közvetlenül a könyvhét megnyitása után, ahol a szerző könyvét dedikálta a költészet szerelmeseinek, majd társaival részt vett a Károly Palotában rendezett ünnepi fogadáson. A verseskötet elnyerte a budapesti olvasók tetszését, első felvidéki bemutatására Dunaszerdahelyen kerult sor. Vajon Zoboralja is fogékony az írott, művészetbe ágyazott szó iránt? A kötet jutányos áron a kiadónál rendelhető meg: Plectrum, M. R. Štefánika 19, 984 01 Lucenec – plectrum@stonline.sk – ill. megvásárolható a nagyobb könyvterjesztőknél. Jó olvasást! Presinszky Mária
A következő bemutató Dunaszerdahelyen volt 2003. október 16.-án a Vámbéry Irodalmi Kávéházban
|
Oltárkép
Andreának
|
Érosz áldozatot mutat be bársonyba öltözött bűnök égetik a keblet a magasztos ékszerek két szembeállított merénylet |
végigmatat a megvetett testeken és hitet halmoz az ünnepi szertartás minden mozzanata kétoldalt adoráló angyalkák
|
Az ember tragédiája Vaderna József emlékére
|
magzatvízbe ölt hamuba terjedelmes nyilatkozatokat kifordított emberek
|
kitaposott bensők feketéje míg
|
Mozdulatlanul a kifeszített vászon előtt |
egy festő áll napok óta mozdulatlanul átlőtt nyakú gólyákra gondol képzeletben színt kever fájdalmas az ecset megérintése ki öltözteti fel a újra kívánkozik az |
asztali áldás látványa a bizonytalan pusmogás tapintatlanul bosszant a szertartásmester pólyába csavarja a világot és hazudik a karmazsin- veres jólelkűség látomások sorakoznak fel a kifeszített vászon előtt
|
Beleveszünk a szabadságba Tammy Victoria Lunak |
és Erdélyi Péternek doltmenné magasodik mocskos kezek szétfesztik trófeákat gyűjt a történelem a bölcsek is belépőt
|
a derék emberek estélyi ruhás dámáknak álcázott himnuszok valakik új babonákat mormolnak már mindenkit bosszantanak a csodák |
"maradok tisztelettel férfiszégyenemmel"
Kései induló – állíthatnánk Fehér Sándorról, aki 2003-ban, harminchat éves korában jelentkezett első verseskötetével. Ám a Plectrum műhelyéből kikerült Cápafogak között című kötet története nem ennyire egyszerű. Fehér Sándort ott láthattuk az Iródia nyomán keletkező Fiatal ĺrók Körében; versei megjelentek az Irodalmi Szemlében, később a Kalligramban is. Az 1993-ban napvilágot látott Nyugtalan indák című antológiában is közölt. Akkor elsősorban aforisztikus tömörségű verseivel hívta fel magára a figyelmet, első kötetében viszont olykor a szikárságig lecsupaszított, alanyi férfilírát olvashatunk. A versekről akkor is meg tudnánk állapítani, hogy azokat nem nő írta, ha a szerző neve nem lenne a címlapon. Részben a versek beszélőjének énképe miatt; részben pedig azért, mert a versek egy része egy látszólag feledésbe merülő minőséget, a férfi spiritualitást próbálja körüljárni. Az a tény, hogy a kötet harminchárom verset tartalmaz, az interpretáció számára néhány konvencionális irányt is kijelölhet. Értelmezhetjük például három harmadból összeálló egészként. Az ilyen matematikai, "darabolós" interpretációra egyébként a szövegek elé emelt mottók másodika, Sztrókay Kálmán matematikai fejtegetése is feljogosítani látszik: "Vegyünk egy négyzetet. Vízszintes vonallal felezzük meg, a felső felét rakjuk jobbra a másik fél mellé. Most ez második fél négyzetet ugyanúgy megfelezzük s a felső felét levesszük jobbra melléje. Megismételve ezt az eljárást és a végtelenségig folytatva, egy olyan lépcsős idomot kapunk, melynek minden következő foka félolyan magas, mint az előző fok. Elnyúlik jobbra a végtelenségig, a területe mégis véges, egyenlő az eredeti négyzet területével, hiszen abból készítettük." A kötet nyitóverse, a Léptek közti távolság ezt a statikus bizonyosságot visszhangozza, még formájával is közelít a mottó szerint feldarabolandó négyzethez. Egyedül a vershez logikailag igen, tipográfiailag viszont nem tartozó lábjegyzet billenti ki egyensúlyából a kompozíciót, azt állítva, hogy minden megírt vers csak hamisítványa valamiféle éteri ideának, a meg nem írt versnek. Ez az elbizonytalanítás radikálisan folytatódik a második költeményben, mely csupa kérdésből áll, a verset pedig a Juhász Gyulát megidéző "Nem tudom már" hagyja végleg bizonytalanságban. A harmadot lezáró Staceyt egy éjjel elrabolják egy mályvabokor alól c. vers pedig már nem is kecsegtet bizonyossággal. Minden sorát "mintha" kötőszó vezeti be, s a mondatok feltételes módjába a kompozíciót szinte szétfeszítve robban be: "STACEYT ELRABOLTÁK / MINTHA MEGCSUKLÓ TÉRDEKKEL / HALTUNK VOLNA MEG / EGY KÉPZELT LĺRA KEDVÉÉRT." Ezzel a zárlattal az első harmad nagy koherenciáról tesz tanúbizonyságot.
A következő harmad hideg, merev világba kalauzol. "Arcomra fagyott csönd", ill. "Holdkráterré dermedt csönd", olvashatjuk az első két vers első sorában. Majd az Ah, a koncert, Uraim… c. verssel olvadni kezd a hidegség, "a mécses kanóca felhangol", bár még "a kotta lúdbőrös, / a partitúra beleremeg". A második harmad csaknem valamennyi verséhez "hőmérséklet" vagy intenzív fényjáték rendelhető. Miközben a harmadot lezáró Aquilibritas c. vers továbbgondolja a Staceyt elrabolták…-ban felvetett problematikát. A felütés bizonytalan: az eddigi költemények állóképszerűségét irány nélküli mozgás töri meg, a vers a viszonylagost abszolutizálja, mikor utolsó sorába beemeli a relativitáselmélet képletét. Hogy ebből a helyzetből hogyan jutunk el az Epilógus nem mozduló világáig, nem írom ide. Olvassák el Fehér Sándor kötetét! Egyike a legmeggondolkodtatóbbaknak a tavalyi verseskötetek közül.
KOCUR LÁSZLÓ
Új Szó, 2004. március 10.