Esterházy János

Esterházy János

ESTERHÁZY JÁNOS
életútjának főbb állomásai
(Nyitraújlak, 1901. március 14. – Mirov, 1957. március 8.)

1901.
március 14-én született Nyitraújlakon (ma Veľké Zálužie – Szlovákia), az Esterházy család galántai ágából. Édesapja Esterházy János, édesanyja a lengyel származású Tarnowska Erzsébet volt.
1905
– meghal édesapja
1924
– házasságot köt Serényi Líviával, két gyermekük születik: János és Alice.
1931
– A Szent-Ivány Kúria ülésén 15 000 korona pályadíjat ajánl fel egy magyar összefoglaló történeti munka megírására.
1932
– A csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga elnökévé választják.
– Az Országos Keresztényszocialista Párt (OKSZP) elnökévé választják.
– Több országos körutat tart nagyhatású beszédekkel Szlovákiában.
1933
– Programadó beszédet mond az OKSZP nagygyűlésén, ahol kifejti, hogy folytatni kell a párt ellenzéki politikáját, törvényes keretek közt követelve az önrendelkezési jogot, Szlovenszkó és Ruszinszkó teljes körű autonómiáját, nemzeti, vallási és kulturális téren pedig a fejlődés biztostását.
1934
– Saját politikusi magatartásával kapcsolatban elmondja, hogy tevékenységének egyetlen indítéka a Szlovákiában élő magyarság létének, boldogságának és fejlődésének biztosítása.
1935
– A választások során Kassa képviselőjeként bekerül a prágai parlamentbe. Első parlamenti beszédében kifejti, hogy „megkérdezésünk nélkül csatoltak bennünket Szlovenszkóhoz, elvárjuk tehát, hogy a mindenkori csehszlovák kormányok száz százalékig megtartsák kisebbségi, nyelvi, kulturális és gazdasági jogainkat”. A parlamentben követeli Szlovákia autonómiáját is.
– Masaryk lemondása után a magyar pártok Esterházy javaslatára Benešre adják le szavazatukat a németbarát jelölttel szemben, és ezzel nagyban elősegítik Beneš államelnökké való megválasztását.
1936
– A két magyar párt (az OKSZP és a Magyar Nemzeti Párt) egyesülésekor országos ügyvezető elnökké választják.
– Beneš egy személyes találkozójukon miniszteri posztot ajánl Esterházynak a csehszlovák kormányban, aki ezt visszautasítja, mondván, hogy előbb a csehszlovák kormánynak kell olyan intézkedéseket hoznia a magyarokkal kapcsolatban, melyekkel kiérdelmi a magyarok bizalmát.
1938
– Szlovákia-szerte elmondott beszédeiben síkraszáll a magyar kisebbség jogai és Szlovákia teljeskörű autonómiája mellett.
– A kisebbségi kérdés tanulmányozására Csehszlovákiába érkezik Lord Runciman. Az angol kormány kiküldöttje két alkalommal fogadja Esterházyt és más magyar politikusokat. A diplomatának átadott emlékiratban a magyar képviselők követelik a wilsoni önrendelkezési jog megadását a magyar kisebbség számára.
– Külföldi diplomáciai tárgyalásokat folytat Olaszországban, Lengyelországban és Magyarországon.
– A határkérdéssel foglalkozó magyar – szlovák tárgyalásokon Esterházy követelése ellenére a csehszlovákiai magyar képviselők csak megfigyelőként vehettek részt.
– A müncheni döntés után a csehszlovákiai magyarság képviselői Esterházyval az élen nyugalomra és passzív magatartásra szólítanak fel. Ugyanakkor egy, a világ közvéleményéhez intézett kiáltványban követelik a magyar kisebbség önrendelkezési jogát, és a magyarság parlamenti képviselőivel megalakítják a Magyar Nemzeti Tanácsot, amely a csehszlovákiai magyar kisebbség életét hivatott irányítani.
– Kassa átadásakor bejelenti, hogy Szlovákiában marad és egyúttal jogszerű bánásmódot, kér a magyar kormánytól a Magyarországra került szlovákok részére.
– A Szlovákiában maradt magyarság részére megindítja az Új Hírek kiadását.
– A magyarországi földreformmal kapcsolatos viták során a magyar arisztokrácia számára küldött üzenetében a földreform mellett foglalt állást.
1939
– A szlovák hatóságok rendőri felügyelet alá helyezik.
– Az Új Hírek betiltása után megindítja a Magyar Hírlapot.
– Hivatalos nyilatkozatban a sajtó hasábjain határolja el magát és pártját a nemzeti szocialista eszmétől és annak politikai irányvonalától.
– Megbeszélést folytat Jozef Tiso miniszterelnökkel a szlovákiai magyarok jogairól.
– A szlovák parlament egyetlen magyar képviselőjeként szenvedélyes felszólalásokkal követeli a magyar kisebbség érdekeinek és jogainak elismerését.
– Rádióbeszédében üdvözli a Szlovák Köztársaság megalakulsást.
– A világháború kitörésekor a lelkiismeret szavának való engedelmességre hívja fel a figyelmet.
– Szociális segélyakciókat szervez a szegény sorsúak megsegítésére.
1940
– Újévi beszédében részletesen elemzi a Csehszlovák Köztársaság felbomlásának okait, s ezek között a békés egymás mellett élés hiányát tarja a legfontosabbnak.
1941
– Megalakítja a pozsonyi Takarékbank Rt-t, a szlovákiai magyarság első és máig egyetlen önálló pénzintézményét.
– Létrehozza a kiadói tevékenységet folytató Madách Könyvesházat.
– A debreceni nyári egyetemen tartott előadásaiban kiemeli a nemzetiségekhez való közaledés fontosságát a többségi nemzet részéről.
1942
– Újjáalakítja a betiltott SZMKE-t, a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesületet.
– Megindul a korábban meghirdetett Magyar Ház akció – Magyar Házak nyílnak Pozsonyban, Iglón, Eperjesen, Nyitrán, Bártfán stb.
– Nagyobb értekezésben fejti ki, hogy a kisebbség jövője elsősorban annak szellemi kvalitásán, másodsorban pedig a mindenkori államhatalom kisebbséggel szembeni magatartásán múlik.
– A szlovák parlamentben egyedül ő nem szavazza meg a zsidótörvényt, és ettől kezdve a hatalom végképp ellenségnek tekinti őt – Veszélyes útra tért a szlovák kormány akkor, amikor a zsidók kitelepítéséről szóló törvényjavaslatot benyújtotta, mert ezzel elismeri jogosságát annak, hogy a többség a kisebbséget egyszerűen kiebrudalhatja. Tudom, hogy a törvényjavaslat nagyon sok szlovák képviselőtársamnak nem fekszik, de ezek pártfegyelemből nem mernek fellépni a javaslat ellen. Én ellenben, mint az itteni magyarság képviselője leszögezem ezt, és kérem tudomásul venni, hogy azért nem szavazok a javaslat mellett, hanem ellene, mert mint magyar és keresztény, és mint katolikus a javaslatot istentelennek és embertelennek tartom.
1943
– Miként korábban, most is több alkalommal hitet tesz a szlovák – magyar testvéri együttélés eszméje mellett.
1944
– A szlovák nemzeti felkelés résztvevőivel közvetett kapcsolatban áll. Százával segíti Magyarországon át meneküléshez az üldözött zsidókat és más, szlovák vagy cseh egyéneket.
– Memorandumban tiltakozik magyarország német megszállása elle, amelyet eljuttat a nyugati nagyhatalmak képviselőihez.
– A nyilasok Magyaroszágon letartóztatják és rákényszerítik, hogy lemondjon pártvezetői tisztségéről. Miután ezt megtette, visszatér Pozsonyba, ahol pártja egy emberként újból őt választja meg vezetőjének.
– Az év utolsó hónapjaiban a Gestapo körözést ad ki ellene, de nem hajlandó elmenekülni az országból.
1945
– Az oroszok Pozsony felszabadítása közben letartóztatják, majd tizenkét nap elzárás után szabadon engedik.
– Felkeresi Gustáv Husákot, hogy tárgyaljon vele a magyarok memorandumáról, melyben az új magyarellenes intézkedések ellen tiltakozik. Husák letartóztatja és átadja a KGB ügynökeinek.
– Több magyar pártvezetével a Szovjetunióba hurcolják, ahol egy évet tölt a moszkvai Ljubljanka börtönben. Koholt vádak alapján elítélik, majd szibériai táborokba viszik, ahol súlyos tüdőbetegséget kap.
1947
– Szeptember 16-án a Szlovák Nemzeti Bíróság távollétében, „in contumaciam”, kötél általi halálra itéli a köztársaság szétveréséért és a fasizmus kiszolgálásáért.
1949
– A szovjet hatóságok Ágcsernőnél átadják a csehszlovák szerveknek. Családja és barátai közbenjárására a köztársasági elnök kegyelemből életfogytiglanra változtatja itéletét.
– bejárja Csehszlovákia szinte valamennyi börtönét, közben családja szétszóródik, csupán egyetlen húga tarthatja vele a kapcsolatot, rendszertelenül. Leveleit, ha engedélyezik, szlovák nyelven írja.
– A fűtetlen börtönökben betegsége egyre jobban elhatalmasodik.
1957
– Utolsó kérését, hogy szállítsák a nyitrai börtönbe, mert szülőföldjén szeretne meghalni, elutasítják.
– Március 8-án halt meg a morvaországi Mirov börtönben. Hamvai kiadatását és emberhez méltó eltemetését a mai napig nem engedélyezték.

Esterházy János Emlékkönyv
Molnár Imre (2001)