Ezt a tájat a magyarok 900 körül hódították meg, s Anonymus szerint a honfoglalók Nyitrát is birtokukba vették.
Tőle északra új településeket létesítettek, ill. a meglévő szláv falvakba költöztek. A honfoglalás után székely gyepűőrök vigyázták itt a határt, a gyepük felügyeletét Béd, Menyhe, Zsére, Kolon, Gímes és Lédec községek biztosították, ezért a zoboralji magyarokat többen székely eredetűnek tartják. Mindegyik zoboralji és Nyitra-vidéki község Árpád-kori település, az oklevelek elsőként Pogrányt (1075), majd az 1113-ból származó zobori apátság alapítólevele további 7 falut említ (Csitár, Gerencsér, Gímes, Kolon, Menyhe, Felsőszőllős, Zsére).
A terület nagy része a középkorban a Forgách grófok birtoka volt, várukat az 514 méter magas Dúny hegyen közvetlenül a tatárjárás után, 1242-ben kezdték építeni, melyben rövid megszakításokkal 1865-ig lakott a család, ma teljesen romokban áll.
A törökök Nyitra vidékét is elfoglalták, az 1652. aug. 26-i Aranyosmarót melletti vezekényi csatában esett el Esterházy Ferenc, Tamás és László, emléküket a csata színhelyén emelt obeliszk őrzi, melyet 1896-ban a millennium évfordulóján újított fel az Esterházy család.
1708. máj. 27-én a nyitrai táborban halt meg Esze Tamás, Rákóczi brigadérosa:. Halálát a mai napig találgatások övezik. A legvalószínűbb magyarázat szerint akkor vesztette életét, amikor Rákóczi hadának református és katolikus csapatai összeverekedtek, ő pedig megpróbálta szétválasztani őket.
A Zobor-hegyen 1896-ban millenniumi emlékmű épült fehér gránitból négy turul madárral Huba vezér emlékére.
A húsz méter magas emlékoszlopot 1896. augusztus 30-án avatták fel, de 1921. február 9-én cseh légionáriusok ledöntötték. Napjainkban már csak a hengerszerű talapzat maradt meg belőle.
Nyitraújlakon (Veľké Zálužie) van gróf Esterházy János (1901-1957) jelképes síremléke, márc. 15-én hagyományosan koszorúzással emlékezik a járás magyarsága.
