Gímesi Alapiskola 12. Szülői Bálja – Kolon – 2013. jan. 12.

Gímesi Alapiskola 12. Szülői Bálja – Kolon – 2013. jan. 12.

Szórakoztunk, jól éreztük magunkat, legközelebb mindenki hozzon magával +1 ismerőst, családtagot, barátot, rokont, meg kell tölteni a gímesi kultúrházat, így lesz esélyünk a túlélésre!

Néhány kép "kóstolónak" a facebookon ITT,
további képek – 40 kép tombola 1 a facebookon ITT
további képek – 78 kép tombola 2 a facebookon ITT
fenn  a többi 283 kép a facebookon ITT
további képek Kolon község facebook oldalán ITT

aki saját fotóit felrakta a netre, küldje el a HTTP címet, átlinkelem, így többen több fotót nézegethetnek!

És ha van 5 percük, ezt érdemes megnézni ITT.

és aki focirajongó, ezt is érdemes megnézni ITT


Élménybeszámoló a felvidéki bálról

Élménybeszámoló a felvidéki bálról

2013. január 12.  Hideg, fagyos reggelen kis csapatunk izgatottan várja az indulást a Fradi pálya előtt. Nyolc óra, elindul a busz a jókedvű társasággal. Komáromnál átlépjük a gúnyhatárt.
Utunk első állomására, Nyitragerencsérre érkezünk, a Kárpát-medence első Rockmúzeumába. Katona László a múzeum igazgatója és Schuster Lóránt a P.Mobil zenekar vezetője fogad bennünket. A tárlatvezetés alatt sok fiatalkori emlék elevenedik meg. Ámulattal nézzük a gazdag gyűjteményt. Ezt mindenkinek látni kell legalább egyszer! Hatalmas élmény!
Buszra szállunk és a csodálatosan szép csitári hegyek alatt haladunk tovább szálláshelyünkre, Zsérére. Családoknál van az elhelyezésünk. Szállásadóink szeretettel fogadnak minket. Csodálatos emberek!  A háziakkal való jókedvű ismerkedést, beszélgetést meg kell szakítani, mert indulunk a szomszédos Kolonba.
Kolon tájházához érkezve egy mosolygós fiatal hölgy fogad bennünket. A korhűen berendezett kis parasztház hűen tükrözi a koloni magyarság múltját. A tárlatvezető színes előadása életre kelti előttünk a kis parasztházat, az itt élő emberek kultúráját, mindennapjait. Beszél régi népszokásokról, népviseletükről. Egy régi szép magyar népdallal is megörvendezteti hallgatóságát. Búcsút veszünk. Este még visszatérünk Kolonra, a bálba.
Este hét óra. Megérkezünk a bál helyszínére, a koloni Művelődési Házba, kirándulásunk fő programjára. A férfiak beviszik a gondosan csomagolt könyveket, melyet a Magyar Nemzeti Front ajándékozott a Gímesi Alapiskolának. Mindannyian érezzük, nagy nap ez a mai. Hisz akiket a nap folyamán megismertünk, és akikkel együtt bálozunk, nagyszerű emberek. Ők, akik a gáncsokkal teli úton is kitartanak magyarságuk mellett, nyelvünk és hagyományaink ápolásában. Akiknek fontos a magyar iskola léte.  Igen, együtt bálozhatunk magyar testvéreinkkel! Talán szorosabb barátságok is szövődnek.
A Művelődési Házban kezdetét veszi a műsor. Csengő hangú kislányok énekelnek. Majd köszöntő hangzik el. Ifjú versenytáncos pár lép a parkettra, akik táncaikkal lenyűgözik a közönséget. Ezután a szülői szövetség elnöknője  és férje nyitja meg a táncot. A talpalávalót zenekar biztosítja, magyar slágerekkel, mulatós nótákkal.  A zenekar szüneteiben természetesen a közös nótázás sem marad el. Hogy tiszteletünket kifejezzük, felállva, pohárral a kezünkben belekezdtünk  A csitári hegyek alatt  kezdetű népdalba, melybe felvidéki testvéreink is bekapcsolódtak. Zengett a művelődési ház az énekszótól. Csodálatos érzés volt. Hajnalban búcsút vettünk. Közösen  elénekeltük  himnuszainkat.  Induláskor a zenekar egy meglepetéssel kedveskedett nekünk. A P.Mobil együttes  Zöld csillag című dalát játszották el. Ők ezzel búcsúztak tőlünk, együtt énekeltük. Nagyon szép gesztus volt. Köszönjük szépen!

Másnap délelőtt 10 órakor elköszöntünk szállásadóinktól, remélve, hogy ez nem csak egyszeri találkozás volt. Bízom abban, hogy az évente megrendezésre kerülő bálra jövőre újra eljutunk.
Utunk Gímesre vezetett tovább. A Forgách kastélynál várt bennünket az a házaspár, akiket a bálon már megismerhettünk. Ők Gímesen végzik hagyományőrző tevékenységüket. A kastély udvarán lévő helyiségekben a gímesi magyar nép életének és népviseletének emlékeit őrző tárgyak vannak kiállítva. "Sajnos nem rendelkezünk saját paraszházzal, ahol élethűen mutathatnánk be a tárgyakat." – mondta kis keserűséggel a hölgy. Mivel anyagi forrásra nem számíthatnak, mindent saját erőből próbálnak előteremteni. A tárlatvezetés végén egy szép gímesi népdalt hallgathattunk meg. A kedves pár meghívására a szomszédos "kocsmába" vonultunk egy kis beszélgetésre. Majd elbúcsúztunk, és visszaindultunk Budapestre.

Mi a célja a gúnyhatáron túl élő magyar testvéreink felkeresésének? Az összetartozás erősítése, egymás lelkiekben való támogatása. Lehetőségeink szerinti anyagi, tárgyi támogatás.
És nekünk mit ad minden egyes találkozás?  Példát. Példát a kitartásról, a nemes küzdelemről. Hiszen ezek a kapcsolattartások tesznek minket a szó legnemesebb értelmében gazdaggá. Mert ahol a lélek összeér, a szív együtt dobban, ott közös a múlt. Építsük, erősítsük, hogy legyen jövő is! Csak együtt sikerülhet!
   
" És megfúvom majd hitem harsonáit,
     Hogy tesz Isten gyönyörű csodát itt:
     Bölcsővé lesz még minden ravatal,-
     Havas Kárpáttól kéklő Adriáig
     Egy ország lesz itt, egyetlen s magyar! "
                         Sajó Sándor: Magyar ének  

   Írta: Polyák Éva
Budapest