FELTÁMADÁSI MENET 2012

FELTÁMADÁSI MENET 2012



A zamárdi főszervezőknek lényeges változást kellett meghozniuk, a résztvevők kérésére idén már csak szombaton és vasárnap vándorol a Feltámadási jelvény, ezért lett a Csíksomlyói búcsú közbenső állomás és innen a Szűzanya kegyelmével halad tovább 4 útvonalon, míg Krisztus király ünnepén, nov. 25-én megérkezik a végállomásra, Sopronba, itt egyesül a négy ág.
Húsvét után Pünkösd előtt Zoboralján is sokan várták a Feltámadási jelvény érkezését, teltek a hetek-hónapok és nem jön, aztán okt. 21-én megérkezett, ünnepélyes keretek közt fogadtuk a deáki egyházközösség küldöttségét, kik első alkalommal vettek részt a feltámadási menetben………………..

Tavalyhoz képest lényegesen több szalag került a Feltámadási jelvényre,  úgy mint 2010-ben, ekkor is 14 szalagot kötöttünk fel az Árpád-kori szárnyaskeresztre. Két szalagon nem volt feltüntetve a közösség neve, a pomáziak a nagykériek vendégei voltak, a lekériek jelenléte pedig megtisztelő, hogy a zoboraljai rendezvényt választották.
Idén meghívtuk az iskolákat is, igaz ugyan, hogy csak az utolsó héten fogant az ötlet, így csak 4-5 nappal előtte küldtük a meghívót, reméljük az elkövetkező években minden oktatási intézmény részt vesz a Feltámadási menetben.
Jövőre több zoboralji település első írásos emlékének 900 éves jubileumára emlékezik, ebből az alkalomból illő lenne a széleskörű magyar összefogás a vidékünkön, ezzel kifejezve őseink iránti tiszteletünket, hisz a Feltámadási menet egyik legfőbb célja a magyarság egyesítése a Kárpát-medencében, az együvé tartozás hirdetése, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy először a településeken és régiókban szülessen meg az egység.. Jövőre nem csak a községek-egyházközösségek és iskolák, hanem minden magyar érdekeltségű intézmény és szervezet, hagyományőrzők, énekkarok, civil szervezetek stb. meghívást kapnak a Szent László király templomba, sőt a községek a testvértelepülésükkel közösen tűzhetnék fel a szalagot, a főszervező zamárdiak áldásukat adták erre a kérésünkre.

Ezek a szalagok viszik kérésünket a Csíksomlyói Szűzanyához:
Bábindal,
Gímes,
Gímesi Alapiskola,
Jópásztor Társulás – Lekér / lévai járás
Kolon,
Magyar Vár Alapítvány – Pomáz / Magyarország
Nagykér,
Nagykéri Alapiskola,
Nyitragerencsér,
Nyitragesztei Rózsafűzér Társulat,
Vicsáp-Apáti,
Zsitva völgye – Aha


Tisztelt Látogatók!

Elküldhetik saját fotóikat a zoboralja@zoboralja.sk -ra, a fotós nevével, vagy adják meg a linket, ahol elérhetők.

Elküldhetik a véleményüket, legyen az kritikus vagy dicséret vagy ötletüket, javaslatukat a még vonzóbb rendezvényre…

Köszönöm
Balkó Gábor

A 2012. évi Feltámadási menet meghívó levele
Főtisztelendő atyák, Nagytiszteletű lelkész urak, Kedves világi és civil segítők!

Köszönjük a sok visszajelzést! Mindebből  könnyen leszűrhető volt számunkra, hogy a Feltámadási menetnek folytatódnia kell, mert a válaszolók 95%-a ezt kinyilvánította.
Eszmei alapvetés: egyetértés volt a válaszlevelet küldőknél abban is, hogy egy kaleidoszkópszerű eszmei áthangolásnak eljött az ideje – de tartva továbbra is az együvé tartozás és a krisztusi jövőbe vetett hit eszméjét -, mert nyilvánvalóvá vált, hogy oly időt élünk, amikor a keresztény erkölcsi alapértékek állami és társadalmi elfogadása és főképpen követése Európában kétséges. A Magyarországot érő támadások erre rávilágítanak. Milyen érdekes, bár népünk százezreinek személyes vallásossága ma nem éppen mintaszerű, mégis a történelmi küldetést illetően, miszerint a kereszténység európai védőpajzsa vagyunk, ma is kitüntetően számít ránk a Gondviselő!
A Feltámadási menet tehát ezentúl kifejezhetné az itt élőknek és Európának, hogy mi, résztvevők valljuk és vállaljuk a keresztény erkölcsi értékrendet:

– valljuk, hogy életünk a foganástól a halálig a Jóistené, ő adja, ő rendelkezik vele.
– valljuk, hogy a család az Istentől való természetes és természetfelettire hangolt létforma.
– valljuk, hogy gyermekeinknek joga van – az államtól is támogatott módon – megismernie és követnie Megváltónk, Jézus Krisztus evangéliumát.
– valljuk, hogy a felnőtteknek joguk és kötelességük a munka, és Istentől eredő jog a munkájukhoz méltó bér. Továbbá állítjuk, hogy az uzsorakamat használata erkölcsileg és társadalmilag is súlyos bűn.
– valljuk, hogy a Jóistennek tetsző, ha teremtett világát fenntartjuk és átörökíthetően műveljük.
– valljuk, hogy minden embernek joga van anyanyelvét szabadon használva élnie családi, közösségi, társadalmi, vallási és kulturális életét, mert Isten terve szerint való minden nép és nemzetiség, így a magyar is!
– valljuk, hogy a vezetők a társadalmi élet minden szintjén Jézus Krisztus előtti felelősségük tudatában kell, hogy vezessék a rájuk bízottakat.   

A Feltámadási menet mindezek megvallásával kifejezi hűségünket Őhozzá, hogy evangéliuma áthassa családi, munkahelyi, iskolai, baráti, település-közösségi, nemzeti és a sorsközösségű népek közötti életünket. Ha ezen értékrend szerint élünk, el fogja hozni az emberi élet minden területén a létünket mételyező szembenállások, gyűlölködések, haragtartások, lenézések visszaszorulását, megszűnését. Javasoljuk tehát, legyen az idei Feltámadási menetnek egy gyakorlati próbatétele és azután jó gyümölcse: a benne résztvevők tegyék meg, ha vélt vagy valós sérelem miatt rendezetlen, fájó a kapcsolatuk valamely felebarátjukkal, hogy kiengesztelődnek egymással! Így erősítjük meg, ilyen egyszerű, de alapvető tettel a „táborunkat”. Így lehetünk újra a kereszténység repedésektől mentes, életóvó pajzsa, mint hajdan!
A Feltámadási menet egyik különös és nagyszerű kegyelméről külön is szólnunk kell: ma, amikor annyi széthúzás tapasztalható hazánkban is, másutt is, csodálatos dolog, hogy katolikusok és protestánsok, nem tekintve a múltnak elválasztó történéseit, akár együtt egyszerre, mint például Hévízgyörkön, akár egymást követő stáció gazdáiként – például Magyarpéterfalva – Szőkefalva esetében -, részesei e Krisztus-központú magyar cselekvésnek! A Feltámadási menetben részt véve ki-ki hite szerint erősítheti az Éggel való szövetségét. Az ősi magyar, útnak indító mitikus „létminta” – Hunor és Magyar csodaszarvas követése – ma keresztény/keresztyén formában így valósulhat meg.
Hogyan zajlik ezután a Feltámadási menet? Az ágaiban kb. 3000 km-es nemzeti zarándoklat – másképpen is kifejezve: keresztyén magyar összefogás – húsvéttól most már Krisztus király napjáig (adventig) tart, és ugyanúgy, mint eddig, áthalad minden kárpát-medencei utódállamon. Most is húsvét vasárnap indul el a négy ág, de olyan változtatással, hogy csak szombatokon és vasárnapokon halad, és ily módon a pünkösd előtti vasárnapig jut el azon településekre, ahonnét biztosan megy egy közösség Csíksomlyóra. E négy közösség viszi el oda a feltámadási jelvényeket, majd ott, a Kis-Somlyó nyergében az ünnepi nagymisét követően találkoznak a fenti Madonna-szobornál, ahol a jelvényeket szimbolikusan összeértetik. Ezután átadják őket a székely közösségek képviselőinek, kik által a Feltámadási menet négy ága visszafordul napnyugat felé, és Csíksomlyó kegyelmével – üzenetével egyre-egyre halad tovább a Kárpát-medencében, míg nem Krisztus király ünnepén – fontos ez a királyi eszme! – a négy ág újra összeér a Kárpát-medence napnyugati pontján, Sopronban. Így az eddiginél is több település vehet benne részt, és a négy ág még inkább átfogja népünket. Ráadásul, idén még inkább megteremtődik annak lehetősége, hogy más kárpát-medencei népek közösségei is be-bekapcsolódhassanak. (Szép példája az összefogásnak, hogy Nemesmileticsen horvátok is részt vettek az ünnepségen, Élesden pedig szlovákok.)
A Feltámadási menet alapfeltétele, hogy a stációtelepüléseken meglegyenek a helyi szervezők. Az eddigi tapasztalatok alapján elmondhatjuk, hogy plébánia, gyülekezet, lelkiségi közösség (Kolping-család, cserkészcsapat, keresztény/keresztyén férfi vagy nőegylet…) KÉSZ-csoport, valamint világi közösség (például polgármester és segítői, huszárhagyomány-őrzők, polgári kör, kulturális egyesület) egyaránt végezte a helyi szervezést vagy segített abban.
Egy stációtelepülési közösség konkrét teendői (a korábbi résztvevőknek mindez már jól ismert): a településükre érkező, előttük lévő stációtelepülés csoportját, küldötteit kell fogadniuk, és az átvett feltámadási jelvényt alkalmas helyen és módon másnapig tárolniuk. A szervezőknek ebből következően a következő stáció szervezőcsoportjával is előre fel kell venniük a kapcsolatot, hogy azok szintén megszervezhessék a menet fogadását. Mi minden szervező közösségnek megküldjük az előtte lévő és az utána következő szervező kör elérhetőségét, mihelyst azok megadták nekünk. Ha ők a tavalyiak volnának, már közvetlenül is érdemes hozzájuk fordulni, mert a személyes kapcsolat már adott. A fogadási ünnepséget ki-ki a saját elképzelése és felekezeti élete szerint szervezi meg. A fenti eszmei alapvetés viszont jó támpont a tartalmára vonatkozóan. Összeköthető szentmisével, istentisztelettel, rövid liturgiával, verssel, énekkel, beszéddel stb. Mi továbbra is ajánlunk egy székelyföldi ötletet: a feltámadási jelvény átadásakor vagy a nagycsaládok vagy a résztvevők gyermekei lehetnének a főszereplők, hiszen nemzetünk jövőjének letéteményesei a gyermekek!
Feltámadási meneti szakaszát ki-ki maga megszervezi: kik viszik tovább a feltámadási jelvényt, mikor indulnak; mi az útvonal (ebbe földút is beleeshet); hol állnak meg pihenni; vagy közbenső települési közösséggel találkozni? Milyen formában mennek: gyalog, autókkal, busszal, kerékpáros csapatként, fogatokkal stb.? Kell-e rendőrségi bejelentést, útvonal-biztosítást kérni?         A gyalogos zarándoklatnak van tán a legmaradandóbb élménye, tapasztaltuk. Lehet „kombinált” is: az elindulás elején, a település határáig gyalog, onnét közlekedési eszközzel, vagy a következő stációtelepülés határáig közlekedési eszközzel, onnét gyalog. (Nálunk, zamárdiaknál úgy történik, hogy egy csapat végig gyalog megy, s úti célunk vége felé csatlakoznak hozzánk autókkal odajött földijeink.) A zarándoklat vagy menet formája függ továbbá attól, milyen a szervező közösség „ereje”, mit tud vállalni? Függ az útszakasz hosszától, az útvonalba eső közút forgalmasságától, az időjárástól. Akadnak olyan szervezők, akik a saját és a következő stációtelepülés közötti településeket úgy vonják be, hogy nemcsak egy szalagot köttetnek fel velük útjuk során, hanem át is adják nekik a jelvényt, s azok viszik tovább frissében. Ebben az esetben tehát nem az előző stációtelepülés közössége érkezik meg a következő stációhelyre, hanem egy közbenső. Sőt, a közbenső akár továbbadhatja a következő közbensőnek is. Ez azért is jó megoldás, mert cselekvőleg sokkal többen vesznek részt a Feltámadási menetben, másrészt a 30-40 km-es fáradozás terhe így megoszlik. Az ilyen szervezés nyilván többletmunkával jár. A szervezési teendő része még, hogy a résztvevőik hazaszállítását is meg kell oldani.
Egy új lehetőség a részvételben: mivel csak szombat és vasárnap halad tovább – papíron – a Feltámadási menet, a hétköznapok „parlagon hevernek”, vagyis felhasználhatóak! Így résztvevővé válhat egy az útvonaltól jóval távolabb eső település közössége, vagy – igaz további szervezést jelentene a helyieknek -, egy-egy stációtelepülés akár központtá válva is résztvevő lehet: sugár-szerűen vagy kis körutat bejárva csatlakozhatnak hozzá környékbeli kistelepülések a hétköznapokon. (Például így Szatmárnémeti környékén résztvevőkké válhatnának egész Halmiig a falvak közösségei.) Vagy még úgy is – de ez már független a hétköznapok adta időgazdagságtól – maga a stációtelepülési fogadási ünnepség lehet a környékbeliek becsatlakozásának alkalma, és így több település közös ünnepe. A hétköznapok kihasználásának lehetősége amiatt is jó, mert adódhat „programtorlódás” is egy-egy egyházközség / gyülekezet / szervezet életében, és így lehetőségük adódik egyszerre csak egy nyeregben ülni.
A Feltámadási menet jelvénye, az Árpád-kori motívumú „szárnyas kereszt”. Ez a motívum egyaránt elfogadható megoldás a katolikus és protestáns testvérek számára. Árpád-kori eredetében benne rejlik keresztény/keresztyén egységünk eszméje. Benne rejlik húsvét (kereszt), pünkösd (szárny) szimbolikája is. A kezdet egységét úgy fejezzük ki, hogy nagypénteken a tihanyi kálvária feszületénél még egy a feltámadási jelvény, majd délután 3 órakor válik ott ketté, s hozzuk át egyik felét Zamárdiba. A jelvényre a résztvevő közösségek egy szalagot köthetnek fel. A szalagokon üzenetképpen egy idézet is szerepelhet. Az a tapasztalatunk, hogy a felkötött szalagok túlnyomó többsége általában a helyi színeknek, helyi címernek felel meg. Nem szoktunk kérést megfogalmazni a szalagokra vonatkozóan, de most ajánljuk, hogy 2-3 cm-nél ne legyenek szélesebbek, mert nőni fog a Feltámadási menetben résztvevő települések száma, és el kell, hogy férjenek a jelvényen a szalagok.                             Kapcsolattartás: Kérjük, ha mód van rá, készítsenek fényképet, digitális fényképet, filmfelvételt, mert szeretnénk a Feltámadási menetnek minél több mozzanatát minden résztvevő közösséggel megismertetni a képekből készített összefoglalóval. (A Duna Tv vallási szerkesztősége is 2006-ban ezekből az anyagokból állította össze a Feltámadási menetről az Isten kezében-sorozat pünkösdvasárnapi 25 perces filmjét.)  És reméljük, vallási híradóikban idén szintúgy beszámolnak a menetről úgy, mint tavaly. Ha szeretnék, hogy helyi ünnepségükről, szakaszukról a Duna Tv tudósítást készítsen, kérjük, jelezzék nekik – Barlay Tamás a főszerkesztő: barlay_t@dunatv.hu  – vagy nekünk! Természetesen, mi nem garantálhatjuk, hogy egy forgató stáb önöknél biztosan megjelenik, de igényüket jelezzük a szerkesztőségnek!                                 A szervezéshez, lebonyolításhoz biztos támaszt nyújt, hogy velünk mindig kapcsolatba tudnak lépni: A következő telefonszámon vagyunk elérhetők: (00-36)-30-332-5009, este: (00-36)-84-345035. E-mail-ünk naponta olvasott: koz.haz@zamardikhaz.t-online.hu  Ne vegyék rossz néven, hogy általában az email-es kapcsolattartást szorgalmazzuk, de a hatalmas szervezőmunka miatt ez a legpraktikusabb!
Postacímünk: Feltámadási menet – Közösségi Ház, 8621 Zamárdi Honvéd u.6.    Részvételi szándékukat illetően nagyon reménykedünk mielőbbi, gyors válaszukban! Annál is inkább, mert a több száz kárpát-medencei stációtelepülés beillesztése a Feltámadási menetbe nagyon-nagy feladat! (Annyi személyes megjegyzést hadd tegyek ehhez, hogy a főszervezést Zamárdi népművelőjeként, négy gyermekes apaként, és kétszeres képviselőként végezve van teher a vállamon, amit megkönnyítene a gyors visszajelzés!) Akár egy sms is elég, hogy például: „IGEN! KŐSZEG”, vagy egy telefonhívás a számítógépet ritkán használóknál.                     Honlap-kapcsolatunk 2007 óta: http://www.bucsujaras.hu/feltamadasimenet2007.htm Itt lehet nyomon követni a Feltámadási menetről szóló tájékoztatókat, beszámolókat. (Úgy is lehetséges az elérése, hogy a www.bucsujaras.hu a keresés tárgya, és ott egy további kattintás.) Ide bárki beküldheti saját ünnepük élménybeszámolóját! A korábbiak még most is olvashatók! Ha egy korábbi résztvevő közösség már nem akar részt venni a Feltámadási menetben, természetesen elfogadjuk és tudomásul vesszük, csak azt hadd kérjük tőle, ezt a szándékát is tudassa velünk, hogy ne akadjon meg a szervezés. Ha valamely közösségnek nem egészen megfelelő az útvonalterv, egyeztessünk róla! Ha bármely közösség környékükön újabb település közösségét tudná meghívni, kérjük, adja meg nekünk is elérhetőségüket!                   

Isten áldja Önöket! Dicsértessék a Jézus Krisztus! – Áldás, Békesség! – Békesség Istentől!        
Kelt: 2012. február 14-én.                                                    
A zamárdiak, egyházközségi képviselőik és Kocsi György plébános támogatásával:

                                  Gál Péter sk        
egyházközségi és települési képviselő, főszervező               

A FELTÁMADÁSI MENET RÖVID TÖRTÉNETE

A FELTÁMADÁSI MENET RÖVID TÖRTÉNETE

2005. január:
A 2004. dec. 5-i szomorú népszavazási eredmény elhatározásra juttatta a zamárdiakat: meg kell mutatni egy kárpát-medencei hatókörű cselekvéssel, hogy az itt élő magyarság elválaszthatatlanul egy, és krisztusi jövője adja fennmaradását. Így jött létre a Feltámadási menet gondolata. Kocsi György zamárdi plébános jóváhagyásával a zamárdiak megkezdik a szervezést.

2005. húsvét:
Nagypénteken a tihanyi apátság altemplomában, I. András király sírjánál volt a feltámadási jelvény. Húsvét reggel a Balaton vizén áthozták a tihanyiak, s a zamárdi húsvéti ünnepi nagymisén felkötötték rá a helyiekkel együtt az első szalagot. A szentmise végi ünnepség során egy csángó fiatalember egy olyan dallamot furulyázott el, ami csak húsvét hajnalán csendül fel Klézsén. Egy ágban, a zamárdiak 40 km-es zarándoklatával Iregszemcsére így indult el a Feltámadási menet. Ezután stafétaszerűen minden nap 30-50 km-rel jutott egy-egy közösség által egyre közelebb Csíksomlyóhoz, a magyarság legnagyobb szakrális ünnepéhez, a pünkösdi búcsúhoz. A szervezési idő rövidsége miatt csak úgy sikerülhetett a Somlyó-hegyi oltárhoz érnie a Feltámadási menetnek, hogy Kolozsvártól Nagy Lajos és Feiscmidt János nyugdíjas gyalog vitte odáig a feltámadási jelvényt. Hét év távlatából látva ezt a tettet, egyre növekvő hálával tartozunk nekik emiatt. A somlyói Péter-Pál plébániatemplomban a csángó misén kapcsolódtak be moldvai testvéreink a kezdeményezésbe. Pünkösd után e templom fogadta be a feltámadási jelvényeket a következő évig. A szalagoknak tartót készítettek, e tennivalókat Gecző Ilona asszony végzi azóta.

2006:
A Feltámadási menet Zamárditól és Tihanytól kezdve két ágban haladva kötötte össze húsvétot pünkösddel. A két ág eszmeileg egy szívet rajzolva áthaladt ezentúl minden magyarok lakta utódállam területén. A Feltámadási menetbe több református és egy unitárius gyülekezet közössége is bekapcsolódott! A Duna Tv ez évtől kezdve rendre nyomon követi vallási műsoraiban, közvetítéseiben a Feltámadási menetet. Ugyancsak ezen évtől kezdve püspöki erkölcsi támogatásokat kap a kezdeményezés.

2010:
A Feltámadási menet három ágban éri el Csíksomlyót. A harmadik ág az ország közepén „cikázik” hol északra, hol délre, s feltámadási jelvénye emiatt Kalotaszegig ér el, s ily módon azt a kisbácsiak viszik fel Somlyóra.

2011:
A Feltámadási menet négy ága most már behálózza a magyarság minden területét, a negyedik ág vonja be az eddig kimaradt alföldi tájakat és az erdélyi Bánátot. A negyedik „szárnyas keresztet” a temesváriak – ótelkiek viszik el Csíksomlyóra. A magyarság egységét érintő nagy közjogi változások miatt a Feltámadási menet a hála jegyében zajlik. Idén nem zarándokkönyvekbe írnak bele a résztvevő közösségek, hanem kéréseik gyűlnek össze, amelyeket együtt a Kissomlyó-hegyi pünkösdhajnali szentmisén tárják Megváltónk elé.

2012:
A Feltámadási menet lebonyolódásában és kihangsúlyozott eszmeiségében is megújul.

Gál Péter       
zamárdi egyházközségi és települési képviselő, főszervező

Fotógaléria: Feltámadási menet – Nyitra – 2012. okt. 21
A galériában 80 kép 20-as csomagban, a képre kattintva megnyílik a galéria, a "nagy méretre" kattintva csak a kép.



MEGHÍVÓ
MEGHÍVÓ

Nyolcadik alkalommal indult útjára Zamárdiból és Tihanyból a feltámadási jelvény, az Árpádkori-motívumú szárnyas kereszt. Mivel az évek során bővült a fogadó települések száma, ezért a kezdeti két útvonal mellett újabbakat kellett kijelölni, 2010-ben 3, tavaly már 4 útvonal kapcsolta össze a magyar településeket, ezáltal a kb. 3000 km-es nemzeti zarándoklat bejárja a magyarság minden területét, így valósul meg a keresztény-keresztyén magyar összefogás.
Az előző években naponta vándorolt a feltámadási jelvény, Csíksomlyó volt az utolsó stáció, idén már csak szombaton és vasárnap halad.
Pünkösdkor a Csíksomlyói búcsún először egyesült a 4 feltámadási jelvény, az ünnepi szentmise után a Kis-Somlyó nyergében a Madonna szobornál szimbolikusan összeértették. Ezt követően a Feltámadási menet négy ága visszafordult napnyugat felé, és Csíksomlyó kegyelmével – üzenetével tovább vándorol a Kárpát-medencében, míg nem Krisztus király ünnepén Kárpát-medence napnyugati pontján, Sopronban újra egyesül a négy ág.
Mivel néhány helyszínt nem sikerült beszervezni, más helyszínek pedig jelentkeztek ezért a főszervezőnek többször kellett módosítani az útitervet.
Szlovákia területén aug.19-én Nagyszelmencen fogadták a feltámadási jelvényt, következő állomások: Kaposkelecsény – Nagykapos – Lelesz – Királyhelmec – Rad – Fűzér – Jánok – Bodolló – Szepsi – Tomaújfalu – Szádalmás – Tornalja – Rimaszombat – Füleksávoly, innen átment Magyarországra, Somoskőújfalu – Salgótarján – Karancskeszi, majd ismét Szlovákia, Bussa – Óvár – Csáb – Lukanénye – Nagycsalomija – Ipolybalog – Inám – Ipolynyék – Ipolyság – Ipolyvisk – Udvard(?) – Deáki – Nyitra – Alsó-Felsőszeli – Felbár – Bacsfa-Szentantal – Somorja – Pozsony – Mosonmagyaróvár – Fertőboldogasszony – Kismarton – Bécs(?) és végül nov. 25-én a leghűségesebb magyar város, Sopron.

Nyitrán 2012. okt. 21-én, vasárnap 14:30-kor fogadjuk a feltámadási jelvényt
a Szent László király templomban (piarista),
a szentmise főcelebránsa Mons. Ďurčo Zoltán magyar püspöki helynök.
Délelőtt Deákin lesz a rendezvény, ők hozzák Nyitrára, a terv szerint okt. 27-én mi visszük Alsó-Felsőszelire.
Zoboralján 2008-ban fogadtuk először a feltámadási jelvényt, elsőként Nyitragerencsér kötötte fel szalagját az Árpádkori-motívumú keresztre, következett Csitár, Kolon, Nyitrageszte, Pográny és Kalász. A következő évben már a nyitrai Szent László templomban volt a "Feltámadási menet" és megkétszereződött a szalagok száma, 2010-ben már 14 szalag vitte üzenetünket-kéréseinket a Csíksomlyói Szűzanyához. Tavaly néhány településen aznap volt Anyák napja, elsőáldozás, bérmálás, dunaszerdahelyi majális, emiatt csak Aha, Nagykér, Nyitragerencsér, Kalász, Kolon, Pográny  és a lészpedi csángók tűzték szalagjukat a feltámadási jelvényre.
A főszervező kérése, hogy a szalagok ne legyenek 3 cm-nél szélesebbek, hogy minden résztvevő település szalagja elférjen a jelvényen.

Idén Zoboralján 5 éves jubileumát ünnepeljük a Feltámadási menetnek, Zobor-vidék minden hívő magyarját várja a Feltámadási jelvény már a Csíksomlyói Szűzanya kegyelmével!
Gál Péter zamárdi főszervező meghívó levele és útiterve alapján.

Balkó Gábor

Fotógaléria 2008-tól máig

Az előző évek:
2008
2009
2010
2011


2011 – a magyar alapiskolába beíratott Kucsera Noémi és családja
Feltámadási menet 2012 – videó

A videóért köszönet Zatyko Vendinek Nagykérről.