Fotógaléria: Kadarka Férfi Éneklőcsoport 30 éves jubileuma – bemutatás
Kadarka Férfi Éneklőcsoport 30 éves jubileuma – bemutatás
A Kadarka 30 éve
A gondolat, mely eredményezte egy férfi éneklőcsoport létrejöttét, még 1984 januárjában született a Csemadok helyi alapszervezete vezetőségi gyűlésén a Hanák porta már akkor romos, omladozó falai között. Ezt a szervezést az akkori vezetőség Ravasz Tiborra bízta, aki szívesen vállalta a feladatot, mondván: komámmal majd összehozzuk. Így kettesben , Kósa Jánossal láttak hozzá a férfiak verbuválásához. Hogy nem volt könnyű , mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a csapat az őszi hónapokra állt össze . Az első próbák a szőlőhegyen zajlottak, majd amikor Varga Lenke tanítónéni elvállalta a művészeti vezető szerepét, egyéb jobb helység híján az alapiskola folyosóján folytak már a téli hónapokban a próbák. Ekkorra a csapat 14 tagra bővült: Ravasz Tibor, Kósa János, Kurcsa Pál, Fica István, Balázsi Mihály, Bogár László, Presinszky János, Kónya Frigyes, Mészáros Ferenc, Sáfár Tibor, Fica Tibor, Számel Ottó, Szőke József, Szusztor János, Kósa Ottó, Szőke Bertalan. Nagy segítségünkre vált többek közt Rusznák Gábor, Szarka Gyula szakmai segítsége, tanácsai, valamint Méry Margit és Ág Tibor többszöri látogatása, javaslataik, nemcsak a csokrok összeállításában, de azok előadásmódjában is. Az első hivatalos szereplése a csoportnak Lédecen volt…abban az időben még rendszerességgel lett megrendezve a Tavaszi szél vizet áraszt népdalverseny. Két év „gyakorlás“ és tapasztalatszerzés után 1986-ban a sikeres válogatókon átevezve a döntőig jutottak a férfiak. Itt a harmadik helyezést érték el, ami nagy lendületet adott a további munkához. Ebben az évben alakult meg a citerazenekar is, akikkel sok éven keresztül közös csokrokat is előadtak, csatlakozva hozzájuk az újraalakult női csoport is. Ez a három csoport sok sok éven át közösen adta elő a helybéli szokásokat, a Cétényi lakodalmast, a Fosztót, Kánai mennyegzőt .
Az igazi nagy siker 1987-ben érték el először, amikor a férfiak három év működés után első helyezést értek el a Tavaszi szél vizet áraszt országos seregszemléjén Pozsonyban a Szakszervezetek házában. Az ezt követő években több alkalommal szerepelt a csoport Budapesten a Szent István ünnepségeken, ahová aratási koszorút vittek , majd ezt átadták Magyarország kormányfőjének, Antal Józsefnek. Zselízen az országos dal és táncünnepélyen szintén többször szerepeltek, de ott voltak például Gombaszögön is úgy is mint férfi éneklőcsoport, de a női csoporttal közösen is . Ugyancsak több alkalommal voltak aktív résztvevői Bécsben a Szent István ünnepségeknek .
A rendszeres próbák nem maradtak eredmények nélkül , hisz 1995-ig mindig ott voltak a férfiak a már említett Tavaszi szél vizet áraszt népdalveresenyen és szinte minden esetben a döntőbe jutottak. Ez a seregszemle sajnos 1995-ben volt, majd bezárt, helyette viszont Huszár László és két társa beindította Bíborpiros szép rózsa népezenei vetélkedőt, ahol nem hiányozhattak a cétényi férfiak sem. És épp ez a vetélkedő volt a legnagyobb siker startolója. A verseny szabálya szerint amely csoport elnyeri az aranysávos minősítést, automatikusan részt vesz az egész Kárpát medencét átölelő Vass Lajos népdal és népzenei vetélkedőn. Nem volt semmi akadály a férfiak előtt , így eljutottak előbb Várpalotára, ahol az elődöntőt rednezték, majd Budapestre a Magyarok Házába, ahol a szakmai zsűri a Nagycétényi Férfi Éneklőcsoport produkcióját a vetélkedő fődíjával jutalmazta. Fantasztikus élmény volt , telt ház…sok – sok csoport egész Közép-Európából és a mi győzelmünk. És késő estig tartó dalolás a jelenlevőkkel. A megnyert verseny után nem vált önelté a csoport ellenkezöleg büszkeség töltött el mindenkit, ami érthető is. Épp ellenkezőleg! Kötelezte a dalosajkú férfiakat, hogy ne csüggedjenek és hozzák mindig a kötelező színvonalat, ami a mai napig így van. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a már említett Bíborpiros szép rózsán való további résztvétel …és a további arany ill. ezüst minősítések a döntőben. Természetesen nem csak ezt a versenyt kell említenünk, mert a víg és katonás férfiak ott voltak több alkalommal Egerben is a Palócgálán. Itt se vallottak szégyent, hisz amikor ott voltak, mindig kiváló minősítéssel tértek haza. Minden ilyen szerepléshez tartozik néhány érdekes történet is, de ezeket talán inkább majd a műsor utáni szórakozás idején mesélnénk el , mert akkor tán holnap reggel is még olvasnánk ezeket a kis történeteket.
Amikor kicsit alábbhagyott a már említett versenyek hangulata és volt némi kiesés is ezeknek a szervezésében, épp akkor indult be a Zoboralji régió és a Kelet-Balatoni Kistérség közti együttműködés, majd szülőfalunk Nagycétény és testvértelepülésünk, Balatonfűzfő közti együttműködés. Ez egy külön és igen jelentős része a csoport életének, működésének. És mondhatnám tán meghatározó is a két település közti kapcsolat kialakításában. Az első néhány év alatti évente többszöri szereplési lehetőség alapozta meg a Kadarka és a Balaton Dalkör közti több mint baráti kapcsolatot, és egyben szeretnénk köszönetünket nyilvánítani Dr. Varjú Lajos polgármester úrnak, aki ily magasan értékelte a férfi csoport teljesítményét és szívén viselte a települések közti kapcsolat kiépítését majd elméjítését. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a Kadarka jelenlétét és szereplését a Gombócfesztivál minden eddigi évfolyamán. A férfiakon kívül ott voltak több alkalommal az asszonykórus, citerások, vagy a mazsorett lányok. Hogy valamiképp ezt a tiszteletet és szereplési lehetőséget viszonozzuk, 2002 és 2010 között a Balaton Dalkör itt volt községünk kultúrális rendezvényein, majd az elmúlt három évben a Kadarka által szervezett Farsang a Zoboralján folklórtalálkozón. Személyes, baráti kapcsolatok alakultak ki ezáltal, mely kapcsolatok a mai napig élnek .
Ilyen kapcsolatok alapján jöttek létre több más település csoportjaival a cserelátogatások is, ilyen például az itt megjelent Kürti Bokréta csoport, akikkel legalább 15 éve tartós a barátság.
Külön ki kell emelni a Megyei Művelődési Közponntal való tartós és tartalmas együttműködést. Ezen intézmény felvállalta a kisebbségi kultúra, ezen belül a folklórcsoportok, néphagyományok támogatását. Ennek köszönhetően jutott el többszöri aklalommal a Kadarka Tatára a Tatai sokadalom rendezvényre, vagy Bánhidára, Nagyigmándra, Tatabányára . Majd így jött létre a Balladaest, amely több zoboralji folklórcsoport, illetve szólista közös összeállítása, s természetesen a Kadarka Férfi Éneklőcsoport is .
Nehéz az eddig eltelt 30 évet röviden összefoglalni, lényegében nem is lehet. Ezért ha netán valakinek hiányérzete támadna, kérem, nézze el nekünk, mert bármennyire is igyekszik az ember, mindig van valami, ami másnak tán fontosabb, kedvesebb. Ez az ünnepi műsor, délután nem csak száraz szövegelés témája, hanem a dalolás, az emlékezés, a közös szórakozás napja, hogy minnél többen részesei lehessenek ezen ünnepségnek s velünk együtt örüljenek. De azért érdemes még néhány dolgot megemlíteni.
Ha figyelembe vesszük, hogy a csoport hetente legalább egyszer összejön próbára, akkor az egy évben – leszámítva néhány ünnepet – kb. 45 próba. Ez a harminc év alatt majdnem 1400 óra, ami közel két hónapot jelent. Ha órában akarnánk kifejezni és egy próbát csak egy órában számolnánk, akkor 1400 óra. Volt olyan évünk, amely folyamán tavasztól öszig minden hétvége fellépéssel telt, ha épp nem vasárnap szerepeltek a férfiak valahol, akkor szombaton volt fellépés. Olyan is elöfordult, hogy egy nap két külömböző településen énekeltünk, még szerencse, hogy Vámosladány és Kéty község nem volt egymástól nagyon messze. És ha már említettem e két falu nevét, a teljesség igénye nélkül felsorolnánk néhány települést, ahol megfordult a nótáskedvű Kadarka:
Nyitracsehi, Alsóbodok, Pográny, Bábindal, Csitár, Kolon, Zsére, Gímes, Lédec, Vicsápapáti, Béd, Nagykér, Berencs, Geszte, Galánta, Vágkirályfa, Deáki, Farkasd, Zsigárd, Nagymegyer, Dunaszerdahely, Kürt, Tesmag, Besenyő, Búcs, Palást, Csallóközkürt, Padány, Csiliradvány, Kisudvarnok, Nagyudvarnok, Béke, Balatonalmádi, Balatonkenese, Balatonvilágos, Vilonya, Litér, Solymár, Budapest, Bécs, Nyitra, Esztergom, Dorog, Visegrád, Eger, Mosonmagyaróvár, Máriakálnok, Ópusztaszer…
