<p align="center"><font size="2"><strong>Bernád Ilona és Gazda József erdélyi publicisták 2003. júl. 17-én Zsérén és Kolonban bemutatták a legutóbb kiadott könyveiket:</strong></font></p><p align="center"><img hspace="0" src="http://www.niton.sk/images/album8_img/15-14-90-1312-500.jpg" align="baseline" border="0" /></p><p align="center" /><p align="center"><a href="mailto:ibernad@fx.ro"><font size="2">Bernád Ilona</font></a></p><p align="justify"><font size="1"><b><font size="2">Egészségünkért</font></b><br />Magyar népi gyógyászat<br />Hagyományos orvoslások<br />Természetgyógyászat<br />Tanulmányok<br /><br /><i>…Az elszigeltségben élő magyarok, a csángók és a szórványvidékeken (pl. az erdélyi Mezőségen, a felvidéki Zoboralján) az emberek mai napig megőrzik a még Ázsiából hozott hagyományokat, gyógymódokat…</i></font></p><p align="justify"><font size="1"></font></p><p align="center"><a href="mailto:gazdaj@korosi.sbnet.ro"><font size="2">Gazda József</font></a></p><p align="center"><b><font size="2">Kőrösi Csoma Sándor és a magyar nyelv</font></b></p><p align="justify"><i><font size="1">…Lehet ú-e szentebb valaki, mint Ő a "szegény árva magyar, (aki) pénz és taps nélkül, de elszánt kitartó hazafiságtól váltig forró - bölcsőjét kereste a magyarnak?" És mi lehet a legszentebb ugyanezeknek az embereknek, vagy szélesítsük a kört: az itt élő embereknek? Akiket nap mint nap megaláznak, akikkel nap mint nap éreztetik, hogy ők csak megtűrtek ezen a földön, ahol atyáik éltek több mint ezer év óta, s ahol ama több mint ezer év óta ezen a drágy nyelven szól a bölcsődal. És most ezt a nyelvet egyre inkább kiiktatják a közhasználatból, megtűrt nyelvvé, "regionális nyelvvé" degradálják azok, akiknek a számára épp oly drága az ő anyanyelvük, és érzéketlen dölyfükban elfeledkeznek arról, vagy nem akarva tudni arról, hogy ellenséges érzületükkel vagy - ez nem bocsánatosabb - érzéktelenségükkel lelkekbe, lelkünkbe gázolnak!...</font></i></p><p align="center"><font size="1"><b><font size="2">Az idő útjai</font></b><br />Egyiptomi tünődések</font></p><p align="justify"><i><font size="1">Ha azt mondjuk: emberi nagyság! - valahol itt kezdődik.<br />Ha azt mondjuk: művészi alkotóerő - valahol itt nyilvánult meg első ízben az emberiség története során.<br />Ha azt mondjuk: tudomány - csillagászattan, matematika, geometria - annak is ide nyúlnak vissza a kezdetei. Tökéletes naptáruk volt már négyezer évvel ezelőtt. Olyan, amelyik nem szorult Gergely pápa reformjára.<br />Technikai tudásuk mindmáig szinte felfoghatatlan, megfejthetetlen! Csak találgatjuk, hogyan vonszolták a többtonnás tömböket, s hogyan juttatták fel a száz méteren felüli magasságokba….</font></i></p><p align="center"><font size="1"><b><font size="2">Az Istennel még magyarul beszélünk</font></b><br />Magyar szórványok a Kárpát-medencében</font></p><p align="justify"><i><font size="1">…Valamikor a nyelvi-nemzeti-kulturális sziget lakói élték magyarságukat. Az egész magyar népi kultúra egyik sajátos melegágya volt, és - foszladozón bár - de még az ma is. Vidék, ahol éltek/élnek a régi idők emlékét idéző hagyományok. S milyen megdöbbentő: olyan határidőhöz közeledünk, amikor a dúsból, a gazdagból egyszerre a semmibe, a mindent feladásba zuhan(hat) bele a csitári hegyek alatt a magyarság kultúrája. Csodálatos énekeik, táncaik elhallgatnak, eltűnnek. Ugyanúgy, mint Moldvában a csángóknál…</font></i></p><p align="right"><em><font size="1">BG</font></em></p><p align="center"><img hspace="0" src="http://www.niton.sk/images/album8_img/15-14-90-1313-500.jpg" align="baseline" border="0" /></p><p align="center"><img hspace="0" src="http://www.niton.sk/images/album8_img/15-14-90-1314-500.jpg" align="baseline" border="0" /></p><p align="center"><img hspace="0" src="http://www.niton.sk/images/album8_img/15-14-90-1315-500.jpg" align="baseline" border="0" /></p><p align="center"><img hspace="0" src="http://www.niton.sk/images/album8_img/15-14-90-1316-500.jpg" align="baseline" border="0" /></p><p align="center" />