Zoboralja.sk — Nyitra vidéke, Zobor-vidék

Zoboralja - A csitári hegyek alatt

Zoborvidék a szó szoros értelmében „egyedül álló" történelmi tájegység. Nem csak legendás csúcsa, a Zobor-hegy, de a két oldalán meghúzódó honfoglalás-kori m...

A Kárpát-medence nyugati felében a zoboraljai magyarok alkotják a legészakibb még összefüggőnek mondható magyar csoportot. A Zoboraljaként ismert nyelvsziget a Nyitrától északkeletre húzódó Tribecs hegység déli nyúlványainál, a Zobor és a Zsibrice közötti hegylánc és a Piliske két oldalán meghúzódó 13 falut foglalja magában. Mindegyik zoboralji község Árpád-kori település. A honfoglalás után székely gyepűőrök vigyázták a határt, ezért a zoboralji magyarokat többen székely eredetűnek tartják.

A hegylánc és a Nyitra folyóhoz viszonyított fekvésük alapján 3 kisebb területi egységbe sorolhatók. A hegység déli oldalán vannak a hegyaljai falvak: Gerencsér (Nitrianske Hrnčiarovce), Csitár (Dolné Štitáre), Pográny (Pohranice), Alsóbodok (Dolné Obdokovce), Nyitrageszte (Hosťová), Kolon (Kolíňany), Zsére (Žirany), Gímes (Jelenec) és Lédec (Ladice) – az utóbbi 1998-tól az aranyosmaróti járáshoz tartozik egyedüli magyarlakta faluként. A hegyvonulat északnyugati felén a hegymegi Menyhe (Podhorany-Mechenice) és Béd (Bádice), a Nyitra folyón túl a vízmegi Egerszeg (Jelšovce) és Vicsápapáti (Výčapy-Opatovce) falvak találhatók.

Újabban a Zoboralja megnevezést használják a Nyitra-vidékhez tartozó többi magyarlakta falura is (Kalász – Klasov, Bábindal – Babindol, Csehi – Čechynce, Nagycétény – Veľký Cetín, Berencs – Branč). Közigazgatásilag a nyitrai járáshoz tarozik még Nagyhind – Veľké Chyndice, Felsőaha – Horný Ohaj (1974 óta Verebély-Vráble városához tartozik), Csiffár – Čifáre, Tild – Telince, Nemespann – Paňa és Felsőszőllős – Vinodol. Berencs szomszédfaluja, az érsekújvári járásbeli Nagykér (Veľký Kýr) a Zoboralji Falvak Regionális Társulásának tagja, melybe még Felsőkirályi (Horná Kráľová) is beletartozott, az utóbbi 1998-ban kivált a társulásból, amikor a sellyei járáshoz csatolták.
Nyitra megyei és járási székhely, az 1891-es népszámlálási adatok szerint 5002 magyar, 3234 német és 5205 szlovák élt itt, a 2001-es adatok szerint Nyitra 87 265 lakosából csak 1489 magyar. A járás területén 149 060 szlovák, 10 956 magyar, 1 148 cseh, 579 roma, és még további 10 kisebbséghez 1338-an tartoznak (2001).

A vidék magyarsága római katolikus vallású, néhány százan vannak a református hívek, és más felekezetűek.

Balkó Gábor

Tisztelt Látogatók! A honlap tartalma 2019. szeptembere óta nem változott.
A régi honlap tartalmát (cikkeket, tudósításokat, galériákat, fotókat, videókat, hivatkozásokat) folyamatosan töltjük át az új rendszerbe, de a hosszadalmas ellenőrzési folyamat miatt az adatok migrálása még egy ideig eltart. Az új tartalmak már csak új honlapon lesznek elérhetőek.
Az eredeti zoboralja.sk az adatfeldolgozás végezetéig továbbra is élni fog, bár már sok helyen hibákkal valamint fotók és galériák nélkül.
Másfél évtized alatt sok hivatkozás külső cikkre, fotóra és videóra megváltozott és az újra keresésük sok esetben szinte lehetetlen. Ennek ellenére reméljük, hogy a 15 év alatt felhalmozott adat- és információmennyiség értéke ezen veszteségek következtében sem csökken.
A keresőben szöveg, szervezet megnevezése, dátum, településnév stb. beírásával találják meg a keresett anyagot.

Hasznos böngészést kívánok! Balkó Gábor – 2016. okt. 25.

Események Összes

Vélemény Összes

Történelem Összes

Történelem2019 szeptember 24.

1998 – mérföldkövek Az MKP megalakulása és Mečiar bukása A pártok jelöléséről szóló mecsiari törvénymódosítás a parlamenti választásokra, mely a

Oktatásügy Összes

Identitás Összes

Egyéb Összes

Egyéb2018 október 1.

A „vegyeselméjűek” megnevezés után egy újabbal bővült a szótárunk: „mégiscsak magyar” A viccelődő Száraz Dénes ma7: Felvidék, a lecke fel