Szülőföldön magyarul

Szülőföldön magyarul

Szülőföldön magyarul

Az elmúlt napokban két terjedelmes cikk foglalkozott a „Szülőföldön magyarul” pályázattal. November 14-én Mézes Rudolf (SzKC, SzMSzSz) összegezte a pályázat körül kialakult helyzetet, melyre egy héttel később Himmler György és Száraz Dénes a 25 városi célalap nevében reagált.
Tudjuk, hogy milyen bonyodalmakat okozott a kedvezménytörvénynek az a része, mely a határontúli magyar családok magyar oktatási-nevelési intézménybe járó gyermekeik támogatását határozta meg.
Miért volt fontos ezt beépíteni a törvénybe, mikor az előkészítők figyelmeztetve voltak, hogy a szlovák fél biztosan ellenzi a kedvezménytörvényt, és ez a család-támogatási rendszer lesz részükre a legerősebb ütőkártya! Arról nem is beszélve, hogy már a számunkra sem volt elfogadható – 2 gyermek, s hogy utazni kell a támogatás átvételéhez!
Eddig is volt, és remélve a jövőben is lesz lehetősége a szlovákiai magyarságnak pályázatok útján támogatást szerezni a magyarországi közalapítványoktól, alapoktól és intézményektől. A „Szülőföldön magyarul” pályázatot is ebben a formában lehetett/kellett volna meghirdetni, hisz a „beíratási programra” sem kellett elfogadni a magyar parlamentnek külön törvényt! Ezek a támogatások a pályázók bankszámlájára érkeznek, nem kell értük átlépni a határt. Ezért nem tartom szerencsésnek a Közalapítvány által elfogadott megoldást, hogy a magyarországi OTP fiókokban kell beváltani a kapott csekket, ez is fékezheti a szülőket elhatározásukban.
S hogy milyen lesz a végleges megoldás?
A legfontosabb, kinek is kellene lebonyolítani ezt a pályázatot – a szülőknek! S nemcsak ezt, hanem a beíratási programot is, közösen a Pedagógus Szövetséggel! Legyen bizalmunk a szülőkben, hogy képesek ennek a lebonyolítására, hiszen van jogi képviseletük, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége. Akkor miért más szervezet(ek) vannak megbízva ezzel – nemcsak arról van szó, hogy ki „osztogassa” a programokra érkező pénzt, így tetszeleghetnek a szlovákiai magyarság előtt, milyen fontos szerepük van az identitástudat erősítésében?
Hogy miért a szülők legyenek a lebonyolítók? Legfőképpen azért, mert ők az érintettek, aktív részesei lehetnek olyan feladatok végrehajtásának, melyek a pályázat lebonyolítása mellett a magyar igazolványok kérvényezését is elősegítenék, hiszen ez az egyik feltétele a támogatás megszerzésének. A szülők éreznék, hogy fontos részei a kisebbségi társadalmunknak. Ha a szülőket és gyerekeiket csak eszközként használjuk, ez mindenképpen csökkenti a magyar nyelvű oktatás-nevelés támogatására tett lépések hatékonyságát.
Az identitástudat erősítésére két javaslatom is volt (van), melyek megitélésem szerint hatékonyabbak, s főleg tartósabbak lehetnek, mint az anyagi támogatások. Az egyikről olvashatnak a Zoboralja  honlapon – az első személyi igazolványba magyar névvel. A másik javaslatom szintén az alapiskolák kilencedikeseit érinti – egy országos pályázat meghirdetése (SzMSzSz+SzMPSz): hogy képzeli a végzős diák a magyar iskoláink megmentését, milyen legyen a jövő magyar iskolája, mi lesz 10-20 év múlva az iskoláinkkal. A dolgozat megírásában segíthetnek a pedagógusok és szülők, így az iskola és a szülők is ténylegesen foglalkoznának a magyar iskoláink fennmaradásával. Ezzel nem azt állítom, hogy nem, vagy keveset foglalkoznak ezzel a problémával, de így még többet tesznek az identitás erősítéséért. S ami hozadéka lenne a jövőt illetően, a dolgozatok megmaradnának, s amikor már mint szülő a beíratáskor „eltévesztené az ajtót”, odaadhatnánk neki elolvasni, hogy is látta 10-15 éve a magyar iskola jövőjét!
Visszatérve a kedvezménytörvényes pályázathoz, hogy 80 vagy 197 érvényes pályázat volt benyújtva a Közalapítványhoz, nagyon kevés a kb. 20 000 jogosult magyar családhoz képest!
December 2-án a szlovák JOJ televízió esti Cserepek-Szilánkok (Črepiny) műsorában egyebek között foglalkozott a támogatásokkal is, hogy úgy Németország, Izrael és Csehország is támogatja Szlovákiában a kisebbségi szervezeteket, intézményeket, és a lehetőségeikhez mérten sokkal nagyobb mértékben. A műsorvezető a végén megkérdezte, hogy akkor csak Magyarország nem támogathatja? Miért? Ehhez hozzáfűzném, valószinű az érintett országokban nincsen a parlament által elfogadott kedvezménytörvénybe beépítve, ha egyáltalán van kedvezménytörvényük!
A Nitrianske noviny – regionális hetilapban olvashattuk a megyefőnök kijelentését, hogy a megyei önkormányzatban MKP uralom van, több szlovák újságban háborognak, hogy kettéválasztották az érsekújvári gimnáziumot – de nincs tudomásom arról, hogy a szlovák lapokban valaki kompetens cáfolná az MKP-s uralmat, elmagyarázná, hogy a magyar igazgatósággal nem lett megrövidítve a szlovák oldal, s hogy erre jogunk van!

Balkó Gábor
Kolon, 2002. november 24.