SJE főiskola

SJE főiskola

Az SJE-vel kapcsolatban a kezdetektől az a véleményem, hogy a szlovákiai magyaroknak nem Magyar Egyetemre volt szükségük, a magyar oktatásnak  nem ez volt a legégetőbb problémája.
Mégha nem is minősítették volna le, akkor sem tartom magyar egyetemnek, mert  az egyetemi képzés csak 2 karon folyik, a pedagógai és közgazdasági ,a teológia csak néhány hallgatót érint.
A magyar pedagógusképzés megoldott volt Nyitrán és Pozsonyban, de Komáromban mégis beindították, mert csak a közgazdász karral és a mini teológia karral nem lehetett volna egyetemnek nevezni.
A magyar középiskolát végzett egyetemisták többsége ezután is szlovák vagy cseh egyetemeken tanul vagy Magyarországon, de már nyugati egyetemeken is tanulnak.
Elég megnézni a számokat, úgy 3500-3800 gyerekünk van évente, ebből mennyi lehet egyetemista, mégha 25% is lenne, ami már talán magasabb a szlovák átlagnál, akkor sem lehetnénk önellátók magyar egyetemistákból, mert ha jól emlékszem az SJE évente 800 hallgatóra tervezte az oktatást, de ez lehetetlen, mert akkor minden magyarnak Komáromba kellene járni, de ha mégis /közel/ ennyi hallgatója van az SJE-nek évente, akkor valami nem stimmel a magyar egyetemisták körül, vagy nekünk magyaroknak sokkal magasabb a tudásszintünk más nemzetektől, vagy hasonló, de akkor kisebb tudásszinttel töltik fel a hallgatók számát.
Az SJE helyett Magyar Kollégiumokat kellett volna létesíteni Pozsonyban, Nyitrán és ott, ahol nagyobb számú magyar egyetemista van, így a vegyesházasságok száma is csökkent volna.
Az SJE alapításáért sok mindenről lemondott az MKP, megérte? Egyeseknek, de nem a szlovákiai magyarságnak!
Az SJE alapítása sok konfliktust szült, például az MKP vezérkarából senki nem volt Nyitrán az ünnepélyes magyar karalapításon, még a zoboralji parlamenti képviselő sem, de Pokorny Zoltán el tudott jönni, és itt egy  további példa:
NYILATKOZAT – klikk ide
Prioritásnak nem a Magyar Egyetemnek kellett lenni, hanem magyar óvodáknak és óvodásoknak, magyar alap- és középiskolásoknak, és nem újabb középiskolák alapításának, hanem a meglévők fejlesztésének, alkalmazkodva az új követelményekhez.
A szlovákiai magyar oktatás = biznisz, vállalkozás, politikai karrierizmus, vagyonszerzés!
Zoboralja magyar alapiskola hálózata az összeomlás határán van, de hasonló helyzetben van a szlovákiai magyar alapiskolák kb. 10%-a, 10-15% már lefelé csúszik a szakadékba, 20-25% pedig a szakadék szélén, ez annyit jelent, hogy az alapiskoláink fele végveszélyben van vagy közel ehhez, de nekünk magyar egyetemünk van.
Hasonló az Alsóbodoki  Magyar Szakközépiskola alapítása, amire szintén nem volt szüksége Zoboraljának, hiszen nem is volt rá igény, ezt az alapító Ladányi árulta el egy rádióriportban, de akkor is alapítottak, mert erre dőlnek a milliók és erről volt szó Zoboralján, és közben nincs elég pénz az alapiskoláink működésére!
Mintahogy az alsóbodoki középiskola esetében nem az ott tanító pedagógusokról és diákokról, hanem az iskola alapításáról, az előzményekről és a következményekről mondok véleményt, az SJE esetében ugyanúgy.
Balkó Gábor
2009. 8. 10.


A véleményem feltettem a szöveg alatt található 3 netújságra, mint mindig "érdekes vita" kerekedett az SJE témában. Másnap az SJE egyik hallgatója a Paraméteren nekem címezte véleményét, ebből egy kérdését idézem:
"….Ön hogyan képzel el egy egyetemalapítást……"
Erre a válaszom:
Először felmérem a lehetőségeket:
1. van-e megfelelő oktatói gárdám?
2. mennyi hallgatóval számolhatok?
3. anyagilag biztosított-e a működése?
Három lényeges kérdés, melyek megválaszolása alapján lehet eldönteni az alapítást.
Az első kérdésre a válasz NEM – Tóth János rektor úr mondta, nincs elég professzor, docens, doktorandusz, de ez volt a helyzet az alapításkor is!
A második kérdésre a válaszom: a magyar középiskolások létszáma alapján NEM vagyunk képesek különálló Magyar Egyetem működtetésére.
Kis hallgatói létszámú egyetem a fejadag szerint nem jut elég állami támogatáshoz, mennyi magyarországi támogatásra lenne szüksége, hogy ne csak két karon legyen oktatás, s ezáltal a magyar egyetemisták nagy többsége ezen az egyetemen tanulhasson?!
Nos a három kérdésre a válaszom NEM és nem hiszem, hogy az alapítók egyértelmű IGENnel válaszolhattak volna, ha nem politikusként döntenek!
BG
2009. 8. 16.
Bővebben a Paraméteres vitában.

Főiskola lesz a Selye Egyetem – az Új Szó már júniusban megírta
Főiskola lesz a Selye János Egyetem
Második kategóriájú főiskola lesz a Selye János Egyetem


Hogy megértsék, miért állítom azt, hogy nem az egyetemalapítás volt a legégetőbb problémája a szlovákiai magyar oktatásnak, mely sürgős megoldást igényelt:
A 2006-os Monitor-9 felmérő adatai szerint 137 magyar felsőtagozatos iskola végzős diákjainak létszáma alapján vészhelyzet van:
18 iskola / 1-10 diák
19 / 11-15
32 / 16-20
14 / 21-25
10 / 26-30
44 / 31+
tehát a magyar felsőtagozatos alapiskolák 27%-a az összeomlás határán, további 20% pedig a szakadék szélén /mennyi kisiskola lehet hasonló helyzetben?/, az SJE alapításakor sem volt sokkal rózsásabb a helyzet, de az MKP mégis Magyar Egyetemet alapított!

2009. 8. 30.


Kiegészítés:
Mivel elsősorban az óvodák és alapiskolák problémáit kísérem figyelemmel, a főiskolások-egyetemisták számában valószínűen mellétrafáltam, a rendszerváltás előtti adatokból indultam ki, ezért írtam 25%-ot, ez a szám a duplája lehet, de a véleményemen az SJE alapításával kapcsolatban ez nem változtat, csak azóta bővült a "legégetőbb problémák" száma, ugyanis először oktatási és kulturális autonómiát kellett volna megszerezni, s ha már a mi kezünkben van a közoktatásunk, akkor a szakma /nem a politikusok/ dönt a magyar egyetem szükségességéről és a magyar közoktatás prioritásairól.
2012. 2. 18.