Milyen alkalomra szokás emléktáblát avatni?!

Milyen alkalomra szokás emléktáblát avatni?!

Milyen alkalomra szokás emléktáblát avatni?!

ad. Felvidék.ma: A 94-es nagygyűlésre emlékeztek Komáromban
ad: Hírek.sk: Az 1994-es nagygyűlésre emlékeztek Révkomáromban

Valamilyen jeles napra, híres személy emlékére, intézmény alapításának évfordulójára, vagy vesztes csata emlékére, mint a vezekényi Esterházy oroszlán, tehát tiszteletből történik az emléktábla avatása.
De miért kellett emléktáblát avatni egy olyan nagygyűlés emlékére, melynek az eredménye egy NAGY NULLA, ezt nem értem?!  Ez olyan újdonság a felvidéki magyarságnál, mint a Szövetség a Közös Célokért e-mailes közgyűlése!
Talán az államhatalom szétverte a gyűlést? Nem!
Valaki az államhatalomtól megakadályozta a magyar közéleti vezetőket, hogy a Komáromban elfogadott célok megvalósulásáért küzdjenek, harcoljanak? Nem!
Akkor miért?!
Az 1994-es komáromi nagygyűlés eredményén az MKP autonómia tervezete sem segít, még akkor sem, ha sikerülne megvalósítani, mert a komáromi NAGY NULLAból nem lehet sikert kreálni, bárhogy is színezik.
Épp az 1994-es nagygyűlés tanúsítja, hogy a szlovákiai magyarság képviselete nem tett semmit a Komáromban elfogadott célok megvalósítása érdekében, és ez a semmi kapott emléktáblát!!!
És azok avatták, akik tehettek azért, illetve tenniük kellett volna, hogy legyen valamilyen eredménye a nagygyűlésnek, de nem tettek, de táblát avattak, mintha legalább kikiáltották volna Dél-Szovákia magyar autonómiáját. Igen, akkor megérdemelte volna az emléktáblát, de a NAGY NULLAra emlékezés és az emléktábla koszorúzása röhejes és szánalmas.
Szeretnek táblákat avatni az MKP-s pártcivilek!
Ha már az 1994-es nagygyűlés megérdemelte az emléktáblát, akkor a DAC stadionbeli nyelvtörvény ellenes tüntetés is megérdemelne egy táblát, habár ez is csak szemfényvesztés volt, a magyarság félrevezetése, mert a valóságban MKP kampánybuli volt, a magyar közérdek szempontjából az eredménye pedig egy NAGY NULLA.
És a komáromi vianovás ifjúsági kampánybuli is megérdemelne egy emléktáblát, mert ennek is a magyar közérdek szempontjából szintén NAGY NULLA az eredménye.
De voltak olyan demonstrációk, melyek ezekhez képest „megérdemelnék” a táblát, mint az 1998-as galántai tüntetés a magyar iskolákért, vagy a legutóbbi tüntetés Hedvigért, ezeket csak összehasonlításul említem, nem azért, hogy hiányolnám a táblaavatást.
Akkor milyen érdekből lesz évente koszorúzva a NAGY NULLA?
Alkalom a populista magamutogatásra!!!

S még egy észrevétel az 1994-es komáromi nagygyűléshez, 3 évvel előbb kellett megvalósítani a komáromihoz hasonló nagygyűlést, 1992. szeptember 1-jén pedig, mikor a Szlovák parlamentben elfogadták a még nem létező Szlovákia alkotmányát, kikiáltani a magyarság autonómiáját, sőt az elszakadást, nem pedig a parlamentben ülni és szavazni az alkotmányról!!!
Ha Szlovákiának lehetett önállósulni, ugyanúgy lehetett volna az itt élő magyarságnak, legalább is a nagyobbik részének, bár mi a szórványban még rosszabb helyzetbe kerültünk volna.
Ilyen lehetőség egyszer adódik az életben, ezt nagyon elszúrták azok, akik tiszteletére 6 éve emléktáblát avattak és tegnap megkoszorúzták!!!

Balkó Gábor
Kolon
2015. jan. 9.