Mi lesz a Gímesi Alapiskola magyar részlegével?

Mi lesz a Gímesi Alapiskola magyar részlegével?

Mi lesz a Gímesi Alapiskola magyar részlegével?

A legnagyobb létszámcsökkenés a magyar iskolákban a peremvidéken van. Az elmúlt fél évszázadban Zoboralján is a harmadára csökkent a magyar diákok száma. Ebben a régióban a magyar gyerekek 40%-a szlovák iskolába jár. Hogy minek a következménye az identitás feladása, van erre valamilyen magyarázat? De ha nem keressük, s főleg nem találjuk meg, hogy mi is okozza a magyarságunk feladását, nehéz lesz érdemlegeset tenni a gyorsuló beolvadásunk megfékezésére. Hol követtünk el hibát – az iskola, pedagógusok, család, egyház, szervezetek megtettek a körülményekhez képest mindent a magyarságtudat erősítése érdekében? A rendszerváltás utáni eltelt időben foglalkoztunk egyáltalán a beolvadásunk problémájával, elég figyelmet szenteltünk a magyar óvodáknak, alapiskoláknak, vagy csak az egyetemmel voltunk elfoglalva, s így nem jutott idő a kisebb politikai tőkével bíró magyar óvodákra és alapiskolákra. Most nem bűnbakokat kell keresni, hanem azt kell elemezni, mit csináltunk rosszul, s ezen próbáljunk változtatni, amíg nem késő.
Zoboralján a magyar alapiskolás diákok számának csökkenése olyan mértékű, hogy néhány éven belül kevés lesz a diák a három felsőtagozatos iskola fenntartásához, a kisiskolákról nem is beszélve. Hogy lesz megoldva ez a bonyolult állapot, hány felsőtagozatos iskola marad, s melyik községben (községekben), miként lesz biztosítva az utaztatás, hogy lehet és kell felkészíteni a szülőket erre a helyzetre, ezekre a kérdésekre még nincs válasz. Nincs tudomásom arról, hogy ezzel a problémával érdemben foglalkozott volna valamilyen kompetens szerv és a pedagógusok – egy próbálkozás volt a helyzet elemzésére 1997-ben.
De nézzük a gímesi – koloni iskolaügyet!
A koloni magyar óvodás szülők bátor kiállása mentette meg a magyar óvodát 1985-ben az államhatalommal szemben. Ez 17 éve történt – mi lett volna a magyar kisiskola sorsa, ha megszüntetik a magyar óvodát, s mi lett volna a gímesi felsőtagozattal, amikor jelenleg legtöbb diák Kolonból van? Az óvodáink megszüntetésével a cél mindenképpen a magyar iskolák leépítése volt. Ez Kolonban nem jött be. Öt évvel később, 1990-ben az első polgármesterünk felvetette a koloni felsőtagozat létrehozását, de konkrét lépések nem voltak a realizálására.
1998-ban az új és jelenlegi polgármester választási programjának legfőbb pontja volt a koloni felsőtagozatos iskola. Ez év szeptemberében (1998) kezdődött a szlovák tagozat bővítése. 1999 januárjában megbeszélést szervezett a Szülői Szövetség, melyen rajtunk kívül Dolník Erzsébet képviselőnő, pedagógusok, polgármesterek, önkormányzati képviselők voltak jelen. Egyértelműen tudomására adtuk a koloni polgármesternek, hogy az iskola bővítésével nem értünk egyet, s a régió iskolaügye nem magánügy, hanem több községet érint! Amikor az oktatásügynek nincs pénze, nem Kolonban kell bővíteni, hanem Gímesen kell színvonalasabbá tenni az oktatást a bővítésre szánt pénzből. Előttem a Vasáranp 2002. február 13-i száma, melyben ez olvasható: „Arról, hogy a falunkban megnyílt a szlovák 5. osztály, csak a tanévnyitón értesültem. Nem tartottam ezt korrekt eljárásnak, de mivel az iskola fenntartója a járási hivatal, úgysem lett volna beleszólásom a dologba” – mondja Balkó Imre, Kolon polgármestere. „Nekem is furcsa ez a buzgalom, amikor állandóan pénzhiányra panaszkodnak, és a szomszédban itt van a teljes szervezettségű iskola…”. Az utóbbi mondatával egyetértek, de a többi valahogy sántít, hisz a polgármesterünk programjában szerepelt a felsőtagozat létrehozása, s a cikkben az igazgatónő is cáfolja állítását, aki szerint nem igaz, hogy nem tudott a szlovák 5. osztály indulásáról, mert ő mindenről idejében tájékoztatta! A további félrevezető állítása, „úgysem lett volna beleszólásom a dologba” – az akkor érvényes 542/1990-es törvény 5. §, 1. bekezdésében az olvasható, hogy a járási hivatal a „helyi önkormányzattal való tárgyalások után” hoz létre, illetve szüntet meg iskolát – amit 2001-ben megtett az önkormányzat, addig „csendes szemlélői” voltak a bővítésnek.
Nem a választási program megvalósításának része volt ez a hallgatás?
Kolonban 1998-tól folyamatosan bővítették a közös 1. – 4.-es iskola szlovák részlegét, nem kellett önkormányzati határozat, Gímesen kellett! Annak ellenére, hogy az iskolaügy nyakig van adóságban, annak ellenére, hogy a szomszédos Gímesen egy jól felszerelt felsőtagozatos iskola működik (Infovek), annak ellenére, hogy ezekre felhívtuk a felsőbb államigazgatási szervek figyelmét, létrehoznak egy újabb felsőtagozatos iskolát Kolonban. Nem a Gímesi Alapiskolába fektetnek bele, hogy még jobb felszereltsége legyen, ezzel még színvonalasabb oktatás folyhat, nem egy tornaterem felépítésében gondolkoznak a bennfentesek, hanem akkor, mikor csökken a diákok száma, egy újabb felsőtagozatos iskolát építenek ki. Kinek fontos és miért ez az iskola?
Ezekről a problémákról 1999-től tud az MKP csúcsvezetése, oktatási államtitkárunk van.
2001 augusztusában az oktatási minisztérium engedélyezte a koloni felsőtagozatot úgy a szlovák, mint a magyar részleg részére. Ekkor kérvényeztük a koloni önkormányzatnál a diákjaink utiköltségének térítését, a polgármesterünk visszavonatta volna a beadványunkat, de az önkormányzat elé került, elfogadták. Azóta még szívósabban ügyködnek a Gímesi AI Kolonba telepítéséért, működik a suttogó propaganda (kik ezek, milyen magyarok, akik nem akarják Kolonban a magyar iskolát). Néhány hete már olyan hír röppent fel, hogy „még a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége is csodálkozik, hogy a koloni szülők ellenzik a feslőtagozatos magyar iskola létrehozását Kolonban”! Még egy szakmai érdekszövetség véleményére is támaszkodhatnak!? Azért kétlem, hogy az SzMPSz a szülők meghallgatása nélkül véleményt mondana ebben a bonyolult iskolaügyben, vagy tévednék, esetleg voltak megbeszélések a szülőkkel, amiről nem tudok? De ez a hír mindenképp a Szülői Szövetség hitelének rontása végett került nyilvánosságra.
2002. július 31-én közös megbeszélés volt iskolaügyben – gímesi, koloni SzMSzSz, Kolon, Zsére és Gímes polgármestere – melyen Kolon polgármestere felvázolta elképzelését a magyar felsőtagozatos iskola kiépítésére Kolonban, elhangzott, hogy már készül egy tanulmány az épület bővítéséről, az építkezési lehetőségekről, s ha a szülők határozatban elfogadják ezt az alternatívát, azonnal elkezdi az előkészületeket. Ellenkező esetben nem tud segíteni a szülőknek!!!
Nem értem, hogy előbb miért nem arról készül tanulmány, hogy milyen hatással lenne a magyar tagozat áthozása Gímesről, mit váltana ki a gímesi és lédeci szülőkben, s nemcsak a jelent, hanem a jövőt is illetően. Még meg sem született a döntés, hogy Kolonba kerül a felsőtagozat, már tanulmány készül az építkezésről!! Azzal is érvelnek, hogy Kolonba még Gerencsérből és Csitárból is jönnének elsősök – eddig miért nem jöttek – de a gímesi és lédeci 35 diák sorsa nem aggasztja őket!
Ezen a megbeszélésen a Szülői Szövetség vezetősége nem fogadta el a koloni polgármester javaslatát.
Néhány mondatban a gímesi Szülői Szövetségről.
Az SzMSzSz-nek az alapítása 1998-hoz köthető, 1999-ben lett bejegyezve. A fő célja a magyar igazgatóság engedélyeztetése volt. Először a kérvény beadási határidejének túllépése, 2000-ben pedig a gímesi önkormányzat nemleges határozata volt az ok, amiért nem sikerült a külön magyar igazgatóság – az önkormányzat véleményére hivatkozhatott a járási elöljáróhelyettes, amikor a kérvényünket elutasította. Annyit azért elértünk, hogy a magyar részleg autonómiát kapott még a személyi kérdésekben is – hogy miként éltünkl ezzel, azzal most nem foglalkozok. Ha nem is sikerült a magyar igazgatóság, javult a magyar részleg helyzete, s az új igazgatónővel is jó volt az együttműködés. Ezekután 2001-ben már nem lett újra kérvényezve a magyar igazgatóság, melyet akkor sem helyeseltem, s most beigazolódott, hogy hibás lépés volt. Annyit el kell mondanom, hogy sajnos nem alakult ki olyan közvetlen baráti viszony köztünk és a magyar tantastület között, mely segítette volna a minél hatékonyabb együttműködésünket. Ez az idén csúcsosodott, mikor új iagazgatóhelyettest kellett választani a magyar részleg élére. A SzMSzSz feltétele volt, csak olyan helyettest tud elfogadni, akinek gyereke(i) magyar iskolába jártak illetve járnak. A három jelölt közül a pályázati bizottság azt a jelöltet választotta helyettesnek, aki ennek nem tett eleget, az öttagú bizottságból két magyar pedagógus és a szlovák helyettes adta rá voksát!
Az idén új helyzet állt elő, mikor is az önkormányzatok alá kerültek az iskolák. Mivel a Szülői Szövetségben nem ment át a koloni alternatíva, beindulhatott a megosztási művelet. Az elmúlt néhány hónap eseményei, a Szülői Szövetség vezetésének ritkuló üllései, néhány vezetőségi tag eddigi álláspontjának megváltozása erre utal. Az egységes SzMSzSz megbontását siker koronázta, néhány hete az elnök lemondott, ezen az ülésen engem is letámadtak, állítva, hogy én tettem fel egy cikket az internetre az egyik elnökségi tagról, illetve nem védtem meg őt (hogy győzöm az egész Új Szó online fórumot), s miért cikkeztem július 31-ről, mikor erről hallgatni kellett. Akkor azt mondtam, hogy engem sem védett meg senki, ennek ellenére kitartottam a szövetségben, de elég, távozom, a felhozott kifogások pedig csak ürügyek a bomlasztásra – augusztus 30-án beigazolódott ez az állításom. Polgármesterünk hívta össze a szülőket az önkormányzat és szülők együttműködésének ürügyén, de valójában azért, hogy meggyőzze őket a koloni magyar felsőtagozatról: Kolonban kell kiépíteni, mert Gímesen nem fogadja el az önkormányzat, polgármesterünk beszél a lédeci és zsérei kollégájával, hogy támogassák ebben, 11 millió is van biztosítva (honnan). Mire ez a buzgalom, vagy félnek, hogy esetleg a gímesi önkormányzat elfogadja a magyar igazgatóságot, s ezt meg kel előzni? Egy hónappal később már nem kellett titkolódzni, de ez rendben, mert a koloni alternatíva elfogadásáról volt szó, s nem ennek a veszélyéről! Egy kompetensebb szülőtől hallom, hogy a szülők „már” hajlanak is a koloni megoldásra. Néhányan azonban értetlenül állnak az új helyzet előtt, mivel néhány hónapja az SzMSzSz által összehívott szülői megbeszélésen Gímes lett elfogadva, azóta pedig nem volt közös szülői gyűlés! Ismét idézek a februáriVasárnapból:
„Gímesen… az iskolának jó a felszereétsége, gyakorlott a pedagógusgárdája – Kolonban mindent elölről kellene kezdeni, és nincs rá garancia, hogy a zsérei vagy a gímesi gyerekek ide jönnének, márpedig a három falu gyerekeiből is alig jön össze egy osztály” – sorolja az érveit Polyák Imre, a Gímesi Alapiskola Magyar Szülői Szövetségének elnöke, aki egyébként koloni lakos.. „A születési adatok szerint 5 – 6 év múlva mindenhol komoly gond lesz az elsősökkel, ezért anélkül, hogy még a csecsemők szüleivel is megbeszélnénk a dolgot, egyszerően nem szabad ilyen kockázatot vállalni, mert a végén sem Gímesen, sem Kolonban nem lesz magyar iskola”. Tavasszal ez volt úgy a SzMSzSz vezetőségének az álláspontja, mint a szülői gyűlés határozata. Néhányan ezért nem értik mi történt, mikor Polyák Imre is a koloni verzió mellé állt. A szülők valószinű nem tudják, hogy lemondott az elnöki tisztségről, s nem a vezetőség álláspontját tolmácsolta előttük.
Azt, hogy megbénult az SzMSzSz vezetőség tevékenysége, bizonyítja, hogy lassan egy hónapja nem volt gyűlés, s főleg hogy az aug. 30-i polgármester által összehívott megbeszélés után még nem ült össze a vezetőség! Ezekután mit tesnek iskolaügyben?
Hogy mi lesz a sorsa a gímesi felsőtagozatnak, nem tudom, de arról meg vagyok győződve, hogy jelenleg a koloni verzió a rosszabbik alternatíva a magyar részleg számára. Amíg szakmailag nem bizonyítják az ellenkezőjét, addig nem tudom elfogadni.
Az oktatásügyben csak adósságok vannak, pénz nincs. Kolon község olyan gazdag, hogy nemcsak fenntartani képes egy bővülő iskolát, hanem újabb sokmilliós építkezést is elbír a falu lakossága? Vagy honnan lesz pénz, ha nem a falu költségvetéséből, mert kétlem, hogy az államtól jönne támogatás?
Gímesen 1960-tól, az új iskolaépületek átadásától, az egyik épület van a magyar részleg használatában, úgymond ezt örököltük az új iskolaügyi törvény hatályba lépése után – ekkor (1960) lett összevonva a két különálló igazgatóság! A jelen helyzetben a szlovák oldalat kell meggyőznünk, hogy a magyar diákságot magyar igazgatóságú iskolában kell oktatni, ez nem irányul a szlovák többség ellen. Nehéz lehet, de akarni kell, s meg kell próbálni a lehetetlent. Talán a gímesi önkormányzat is belátja, hogy ebben a körzetben két felsőtagozat fenntartása (értsd Kolon-Gímes) sokkal nagyobb kiadásokkal jár, s elfogadja a magyar igazgatóságot. Ha ezt sikerülne elérni, akkor azon kell lenni, hogy minél színvonalasabb iskoláink legyenek, minél jobb felszereltséggel, úgy a szlovák, mint a magyar felsőtagozat, ezt csak közösen a 4 – 6 község tudja megteremteni!
Tavaly novemberben az MKP járási konferenciája határozatban Gímes mellett döntött, ez nem kötelezi az új MKP-t?
Végezetül – olyan lépést próbálnak meglépni, ami egyedülálló lesz a határontúli magyarság között, egyedülálló a magyar iskolák történetében – mi magunk szüntetünk meg magyar iskolát egy magyarlakta településen! Mintha nem tudnánk, mi következik ezután – csak nézzünk körül Zoboralján azokban a falvakban, ahol megszűnt a magyar tanítás, mi lett az ott élő magyarsággal!

Kolon, 2002. szeptember 10.
Balkó Gábor