Magyar iskolaválasztási kampányt indít a Rákóczi Szövetség

Magyar iskolaválasztási kampányt indít a Rákóczi Szövetség

Hírek.sk: Magyar iskolaválasztási kampányt indít a Rákóczi Szövetség

Halzl Józsefet rég kitiltottam volna Zoboraljáról, mert Ő az egyik főbűnöse Zoboralja pusztulásának.
Az ezredfordulón Duray Miklós és Halzl József segítették a Ladányi és Paulisz párosnak Zoboralja leigázását, azt követően a magyar iskolák és magyarság megmentése ürügyén megnyíltak a 90-es évek közepén elapadt pénzcsapok, de a sok forintmillió nem a magyar iskolák megmaradását szolgálták, hanem Paulisz Boldizsár turista vállakozásának a felvirágoztatását és a Ladányi társaság megélhetését!
A Rákóczi Szövetség 20 éve irányítja a közoktatásunkat, szervezi a beíratásokat, az “eredmény” nem maradt el, Zoboralján az ezredforduló óta 2/3-al csökkent az alapiskolások száma, a beíratottaké még ettől is nagyobb arányban 75%-al, és az ilyen eredményért Pulisz Boldizsár magán szakközépiskolája Esterházy János emlékdíjat kapott 2007-ben, mert “szerintük jó és helyes úton járunk”, s ezért Halzl József Rákóczi Szövetsége javasolta a díjazásra. Halzl József pedig 2016-ban magyar állami kitüntetést kapott, a Magyar Érdemrend középkeresztjét, 2017-ben pedig Szent Márton-díjban részesült, Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát méltatásában azt mondta, hogy Halzl József elévülhetetlen érdemeket szerzett a határon túli magyarság szolgálatában. A leköszönő apát úr nem ismeri a valóságot, mert a számok a pusztulásunkat mutatják, ez pedig Benes akaratának a teljesítése, (Cseh)Szlovákia megtisztítása a magyaroktól, amiért Benes-díjat érdemel, vagy a magyargyűlölő Slota díját érdemelnék a díjazott nemzetmentők!
Slota a regimentjével 100 év alatt nem okozna annyi kárt a magyarságunknak, mint a Duray Miklós – Halzl József -Ladányi Lajos – Paulisz Boldizsár társaság 20 év alatt!
És gondolom hasonló helyzet lehet a többi szórványban is, de a tömb-ben sincs miért ünnepelni a Rákóczi Szövetséget, mert ha a 450000-es magyarságunknak 3900 magyar beíratottja van, ebből 1/3 a roma etnikumhoz tatozik, akkor egyáltalán nincs miért tapsolni.
És nem vagyok romaellenes vagy romagyűlölő, de a véleményem, minden kisebbség tartsa meg saját nemzetének, etnikumának identitását, mi sem örülünk a többségi nemzet beolvasztási politikájának.
Majd milyen eredmény születik az idei beíratásoknál, mert még ha a 4200 megajándékozott óvodás mindegyike magyar iskolába is kerül, ez a szám sem ad örömre okot.
A 2013-as Iskolamentő fórumon mondtam, hogy a beíratásokat a Szülői Szövetségeknek kell szervezni, nem pedig a Rákóczi Szövetségnek, egyetlen résztvevő adott nekem igazat, Hajtman Béla tanár úr, az Alsóbodoki Magán Szakközépiskola igazgatója. És ezért maradt minden a régiben, Halzl Jószef RSZ-e ment minket, az iskolák és szülői szövetségek csak asszisztálnak neki, pedig az iskolamentést, a beíratásokat, az utánpótlás nevelést senki más nem szervezhetné, csakis azok, akiket érint, a Szülői Szövetségek és iskolák!
S miért lehetséges, hogy Halzl József Rákóczi Szövetsége irányítja a beíratásokat, nevelik a mi fiataljainkat, Magyarország kormánya szervez programokat, mint a Petőfi program, melyek nem sokat segítenek, inkább ártanak, mert ha nekünk Petőfi programosokra van szükségünk, akkor ez a végzet, Zoboralja tanúsítja?!
Elsősorban a forint függőség következménye, mert senki sem mer megszólalni úgy a RSZ ellen, mint Magyarország kormányának külhoni programjairól nem mernek ellenvéleményt mondani, mert esetleg elesnének a forintoktól.
Másodsorban pedig, azért van ez, mert megélhetési magyarok kezében van az irányítás, mint Zoboralján, akiknek eddig nem volt semmilyen ötletük a megmaradásra, a saját megmaradásukon kívül! Tisztelet a kivételnek illetve akinek nem inge, ne vegye magára!

Ha valaki 1998-ban (ekkor kerültem a járási közéletbe) azt mondja, hogy Zoboralja 20 év múlva ebben a helyzetben lesz, mint jelenleg vagyunk, annak csak azt mondtam volna, ez lehetetlen, pihenjen le, biztosan fáradt lehet, ha ezt vizionálja. Később megtudtam, hogy Duray Miklós már 1990-ben az Együttélés alapításakor kimondta, Zoboralja halott, amit sosem lett volna szabad kimondani, a zoboralji hívei és kegyeltjei pedig e szerint álltak Zoboralja megmentéséhez, amíg lehet, és amit lehet, ki kell facsarni a haldokló szülő(föld)ből.
S hogy miért hittem az iskoláink megmaradásában? Mert 1998-ban el nem tudtam képzelni, hogy magyarok okozzák a legnagyobb károkat a magyar iskolák megmentésénél, de fokozatosan rá kellett ébrednem, hogy nem a szlovákoktól kell félteni a magyar iskolák és magyarság megmaradását, hanem saját véreinktől.
Csak néhány példát említek, az első koporsószöget: az 1998-as parlamenti választások előtt a lakossági fórumokat én szerveztem, Gímesre Duray Miklósnak kellett jönni, de nem jött, furcsállottam ugyan, de szándékosságra nem gyanakodtam. Néhány év után összeállt a kép, a Duray terv része volt a lakossági fórum mellőzése, központi MKP utasítás volt (Duray kezdeményezésére), csakis a Ladányi társaság támogatása.
Ugyanabban az évben az új tanév kezdetén a Gímesi Alapiskola magyar részlegén kezdeményezésemre megalapítottuk a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségét, az első határozatunk az önállósulás volt. Felhívtam Bacsó László főtitkárt, kellenek az önállósuláshoz törvények-előírások, melyek szerint kérvényezhetjük, válasza, nekik olyan nincs, furcsállottam, hogy az MKP központjában nincsenek, de még ekkor sem gyanakodtam semmilyen szándékosságra. Ezért nem sikerült határidőn belül, 1999 április végéig leadni a kérvényt, mert mire beszereztem a szükséges útmutatásokat a kérvényezéshez, kifutottunk a határidőből. Hecht Anna, a szenci járási hivatal iskolaügyi osztályának a vezetője segített, tőle kaptam meg a törvényeket és előírásokat, a Duray társaság vagy nem avatta be, hogy kell viszonyulnia a gímesi szülők kezdeményezéséhez, vagy ha tudta, akkor is kötelességének tartotta a magyar iskolák védelmét, ezért mindenképp tiszteletet érdemel, sajnos már csak a mennyből olvashatja, nyugodjon békében!
Aztán volt az első megbeszélésünk, járási MKP elnökségi tagok Szigeti László oktatási államtitkárral, Nyitrán Laczika István járási elöljáró helyettesünknél, ekkor minden világos lett.
Szigeti Lászlónak első kérdése az volt, hány magyar beíratott van Gímesen, épp abban az évben nem volt, erre összecsapta a jegyzetfüzetét “akkor mit akartok”, és ezzel el volt intézve az önállósulásunk. Szigeti László nem azt kérdezte hány diákja van a Gímesi Alapiskola magyar részlegének, hanem azt, amit megsúgtak neki, amibe bele lehetett kötni.
Mert mit is akarhattunk, változtatni a helyzetünkön, a különálló magyar igazgatóságú iskola mindenképp életképesebb a vegyes iskolánál, már csak azért is, mivel szlovák többségű iskola iskola tanácsa szintén szlovák többségű, így magyar ügyekben nehézségekbe ütközünk?!
Ekkor még 4 községből (Gímes, Kolon, Lédec, Zsére) 135 diákja volt a magyar részlegnek(jelenleg 35), további kb. 50 az alsó tagozatos iskolákban, de az MKP szerint nem érdemeltünk segítséget az önállósuláshoz!
Később volt második megbeszélésünk Szigeti Lászlóval Zsérén, ekkor már a polgármesterek is jelen voltak, de Szigeti László államtitkár egyáltalán nem állt a szülők kezdeményezése mellé.
A harmadik találkozásunk Szigeti Lászlóval Pozsonyban volt 2000-ben, a minisztériumban. Polyák Imrével mentünk le, épp ekkor volt a Dalai Láma Pozsonyban, ezért jó félórát késett az államtitkár úr. Az álláspontja nem változott, az MKP nem támogat bennünket, 10 percben elintézett minket, hazafelé mondtam Imrének, végeztem az MKP-val, ha mi magunk nem segítünk magunkon, az MKP-tól ne várjunk segítséget.
Közben volt kérvényezés, de mivel a szlovák többségű iskolai tanács nem támogatta, a járási hivatal erre hivatkozva elutasította a kérvényünket, bár a törvény szerint az iskola tanács véleménye nem volt szükséges az elbíráláshoz.
Ezt követően voltak megbeszéléseink a járási iskolaügyi osztály vezetőjével, akinél elértük az ügyünk támogatását.
De ekkorra már a durayista társaság intrikusainak sikerült szétverni a jól működő Szülői Szövetséget, ezért kiléptem a SzMSzSz-ből, de 2003-ban kívülállóként sikerült meggyőznöm a SzMSzSz elnökét, Polyák Imrét és néhány elnökségi tagot, hogy újra kérvényezzék a gímesi önkormányzatnál. Ekkor jött a kiütés, az önkormányzat elutasította, még a helyi MKP tagok sem támogatták, miközben a járási MKP közgyűlése határozatot fogadott el a Gímesi Alapiskola magyar részlege önállósulásának támogatásáról, habár Ladányi Lajos megpróbálta megakadályozni a határozat elfogadását!
Erről a gyalázatos szavazásról elküldtem az ismertetőt az Új Szóba A gímesi iskola sorsa, egy hét múlva megjelent a durayista társaság válasza a gímesi helyi elnök nevével, melyet ezzel zárnak: “nem engedjük, hogy más falubeli viszályt, és meg nem értést provokáljon ki gusztustalan újságcikkeivel“! Van és lesz is magyar iskola
Tehát az én tudósításom viszályt és meg nem értést provokál, sőt gusztustalan cikk, valóban megáll az ész, de ami felháborító, hogy az iskolát nem csak gímesiek látogatják, így a magyar iskolát diákokkal fenntartó többi településnek is van beleszólása, mert az ott élő magyarokat éppen úgy érinti az iskola helyzete, mint a gímesieket, de nem engedtek beleszólni!!!
Közben 2002. febr. 11-én az MKP Országos Etikai Bizottsága megszüntette a koloni MKP alapszervezetet, mert nem fizettük ki a tagdíj 20%-át, melyet épp azért nem fizettem ki, hogy vizsgálják ki a járási MKP önkényeskedéseit, alapszabálysértéseit, és még azért, mert a járási közgyűlésről nem kaptunk jegyzőkönyvet, vagyis a nyitrai MKP puccsról, mely Duray Miklós hathatós támogatásával és szervezésében történt. A koloniak 5 küldöttjéből 4-et kizártak, állítólag később lettek az új tagok felvéve, mint engedélyezte az MKP OT, ellenben Dohányos Róbert és Zupkó Tamás egyetemisták csak 3 nappal a közgyűlés előtt lettek a nyitrai MKP tagjai, sokkal később a koloni MKP utolsó tagfelvételételeitől. Az egyetemisták alapítottak egy új alapszervezetet, Nyitrán már volt, de csak 1 lehetett, ezért az alapítás alapszabályellenes volt. De Duray Miklós az országos elnökségen megmagyarázta, „félreértés történt”, az Országos Tanács pedig jóváhagyta a két alapszervezet egyesülését, így a nyitrai MKP durayista lett, a közgyűlésen pedig Ladányiék megkaparintották a járási MKP-t. Ekkor gratuláltam Duray Miklósnak, megkérdezte miért neki, mert a főszervező megérdemli.
(Mivel a Dohányos-Zupkó páros nem tudta megszerezni a JUGYIK irányítását, Egyetemi Mozgalmat hoztak létre, ezt követően a forint támogatásokat csakis az EM kapta –= Duray oszd meg és uralkodj programja, hasonló a nyitrai 2 MKP alapszervezet esete, de már Kolonban nem próbálkoztak ezzel, a belső puccsra nem sikerült senkit megnyerni, a bizalomszavazáson pedig egyetlen ellenszavaztot nem kapott az elnök, így belerúgtak a vétlen tagságba!)
A kettős MKP mérce esete: a koloni majd félszáz vétlen tagot kirúgták az MKP-ból, akiknek csak az volt a bűnük, hogy annak az alapszervezetnek voltak a tagjai, melynek az elnökét el kellett takarítani Duray kegyeltjei útjából, ellenben a gímesi MKP önkormányzati képviselőinek a haja szála nem görbült az iskola magyar részlege önállósulási kezdeményezése nem támogatásáért, a járási MKP határozat nem respektálásáért!
Ez volt a durayista társaság első szöge Zoboralja koporsójába, melyet azóta nagyon sok szög követett.
A Gímesi Alapiskola magyar részlegének 3. Trianonja!
További kettős MKP mérce: 1998-ban Kolonban megnyílt a szlovák alsó tagozat 5. osztálya, a szlovák 1-4-ből lehetett 1-9, mely azóta sorvasztja a magyar alsó tagozatot, ellenben Gímesen háromszorra sem lehetett önállósulni!
A felsőtagozatosítás jóváhagyói a szlovák 5. osztály indulásakor még nem voltak MKP tagok, csak az eredeti alapszervezet tagságának lecserélése után lettek azok, de a még nem MKP tagokkal, “az MKP egyébként jó viszonyban volt” – Duray Miklós, 2001. 7. 30. – Pátria Rádió: Visszapillantó – Gyurkovits Róza.
Ez a Pátriás beszélgetés bizonyítja, hogy a koloni MKP megszüntetésének főszervezője Duray Miklós volt, a több mint 500 alapszervezet közül csakis a mi szervezetünket említette, szerinte mi voltunk a fekete bárány, 25 héttel a beszélgetés után megszüntették a koloni MKP alapszervezetet. Ebből következik, hogy Duray Miklós állt a Gímesi Alapiskola magyar részlege önállósulási kezdeményezésének megtorpédózása mögött is, elintézte a Ladányi társaság szennyesének a szőnyeg alá söprését, a “hülyeség magyar óvodát kezdeményezni” kijelentés tevő Ladányi Lajosból a szárnyai alatt kikelt Zoboralja Teljhatalmú Ura, tehát főbűnöse Zoboralja pusztulásának!

Balkó Gábor
Kolon

Címoldal fotó Felvidék.ma