Nyitrageszte – Hosťová

Nyitrageszte – Hosťová

Nyitrageszte vagy Geszte (szlovákul Hosťová, németül Gesste) a nyitrai járásban fekszik, a Pilis- (hagyományosan Mál) hegy alatt, mely a Tribecs-hegység előhegye. Tengerszint feletti magassága a falu közepén 238 m. A falu nevének eredetéről Kis Lajos etimológiai szótárában a következő olvasható:
A “geszt” szó “gyümölcs fás héját” jelenti, mely a helységnévben -e képzővel bővül. Első említése 1232-ből ismert, ekkor Guesta néven szerepel..
A község régi pecsétjének lenyomata az 1780 körül kiadott úrbáriumnyilatkozatról származik. Egy körábrázolás felett egy korona látható “G E S” monogrammal. A címer vagy valamelyik Gesztét birtokló nemes címeréből alakult ki, vagy pedig a 13. században itt élt királyi halászokra utal. Az önkormányzatot az utóbbi magyarázat ihlette, mikor a kőzség új szinbólumait megterveztette. Piros mezőben négy ezüst sáv, fölöttük sárga három ágú levél korona. A község zászlaja piros, sárga, fehér sávokból tevödik össze. A szinbólumok.a Millennium tiszteletére ünnepélyes szentmise keretében 2000. augusztus 27-én voltak felszentelve a helyi római katolikus Szentháromság templomban.

Az első templom /kápolna/ gótikus stílusban épült, sajnos ma már csak nagyon nehezen lehet elképzelni azt, hogy hogyan nézhetett ki , mivel töbször nagyobbították és átépítették. 1734-ben az eredeti gótikus magra új templom épült. Az építés fő támogatója özv. Jeszenszky Istvánné volt, de a hívek is hozzájárultak. 1936-ban a templomot ismét átépítették és megnagyobbították, 1992-ben a hívők anyagi támogatásával kívülről restaurálták.
Az 1802-ben készített Szentháromság főoltárt 1995-ben ellopták, ill. megrongálták. A hívek a régi mintájára új oltárt készíttettek, amelyet a község első írásos emlékének 865-ik évfordulóján, 1997 bem szentelt föl a község plébánosa, Licskó Bálint esperes úr.

Nyitrageszte a Zoboralja történelmi és néprajzi tájegység 13 falvának egyike. Főbb vonásaiban azonosságot mutat a szomszédos községekkel mint népviseletben mint nyelvjárásban mint szokásokban, de több tekintetben egyedülálló sajátossággal bír.

A századforduló körül Geszte 321 lakosa 141 gazdaságot tartott fenn. Mezőgazdasági termeléssel és állattartással foglalkoztak. A nagyon jelentős szőlőtermesztés visszaesett a filoxera pusztítása következtében, de felújítása és az Amerikából hozott oltványok felhasználása után újra fellendült a szőlőtermelés és máig is jelentős foglalkozása a falunak.

A geszteiek palócos nyelvjárásban beszélnek. Náhány jellegzetesség: használják az illabiláris a betűt, ismerik a zárt e -t. és a í-ző közösségek közé tartozik. É helyett í-t mondanak, pl. mérleg – mírleg, kerítés – kerítís, késik – kísik, kérek-kírek. A geszteiek nagyon szép népviseletet hordtak, mely korcsoportok szerint tagolódott. Nagy ünnepeken és a folkórcsoport fellépésein ma is lehet benne gyönyörködni.

Ma a községnek 385 lakosa van. 1972-ben közigazgatásilag Pogrányhoz csatolták és ez sok tekintetben visszavetette a falu fejlődését. 20 évig nem lehetett építkezni, ezért sok gesztei a nyitrai lakótelepeken talált “othonra”. 1990-ben a község népszavazásban döntött úgy, hogy polgárai ismét a saját kezükbe veszik a sorsukat, és megpróbálnak önállóan boldogulni. Még ebben az évben a helyhatósági valasztásokon létrejött az elsö szabadonválasztott önkormányzat amely nekilátott a falu felzárkóztatásához, infrastruktúrájának kiépítéséhez,a polgári öntudat az egészséges lokálpatriotuzmus felébresztéséhez, hogy közössen Geszte polgáraival,. hitükben, magyarságukban megmaradva , hagyományaikat tisztelve és megtartva, tegyenek meg minden tőlük telhetőt e kis falu, Nyitrageszte, felvirágoztatásáért.