Kilépni – maradni?

Kilépni – maradni?

Olvasva a szombati (2001. 8. 11) Új Szó – tudósítást négy járási MKP elnökség szavazásáról, egyértelmű az MKP kilépését támogatók döntő többsége.
Ami a nyitrai járást illeti – a nyitrai járási szervezet kibővített ülésén a 15 helyi szervezet vezetője közül 10 a kilépést javasolta, a 9 elnökségi tag közül heten voltak jelen, közülük 6 a kilépés mellett voksolt, egy pedig tartózkodott – nyilatkozta Ladányi Lajos – a leírtak szerint a jelenlévő 22 személyből 16 a kilépésre szavazott.
Ez így nem igaz! Ladányi Lajos finoman fogalmazva ismét manipulál, félretájékoztat, félrevezet! Csak 10 helyi szervezet vezetője volt jelen, s ebből csak 8 szavazhatott a kilépés mellett, mivel tudtommal Zsére tartózkodott, s én azt mondtam, hogy mint a helyi szervezet elnöke a taggyűlés megbízása nélkül nem vagyok kompetens véleményt mondani (szavazni) a koloni MKP nevében. Így ha 15 szervezetből ( a 98-as választásokkor 17 volt) csak 8 van a kilépés mellett, már nem is olyan egyértelmű a kilépés. Az ilyen horderejű döntésnél szerintem, nem szabadna elégnek lenni az egyszerű többségnek, hanem az összes szervezet 2/3-os többsége szükségeltetik. Tudtommal egyetlen helyi szervezetnek sem volt taggyűlése (kedden jött a meghívó a járásról) a járási kibővített elnökségi ülésig, így milyen minőségben szavaztak a helyi elnökök? A hét jelenlévő járási elnökségi tagból 5 helyi szervezet vezetője.
Így a valóság az, hogy a kibővített járási elnökségi ülésen a 12 jelenlévő közül 10 volt a kilépés mellett, s ebből öten a helyi szervezetük nevében és járási elnökségi tagként egy személyben szavaztak.
Elhangzott, hogy a járási és az országos elnökségnek joga van dönteni. Az országos elnökség már döntött, akkor utólag miért kérik a helyi szervezetek véleményét?
A médiákon keresztül befolyásolható a közvélemény, s ha csak a "kilépésről", s nem a bennmaradásról is folyik a vita, akkor nagy a valószínűsége, hogy a többség a kilépés mellé áll.
Mivel nem rendelkezek megfelelő információkkal, így nem olyan könnyű véleményt mondanom a kilépés mellett, vagy ellene. Természetesen a kilépés mellett szól, amit tettek (a koalíciós pártok) a közigazgatási reformmal, és sok előző kormány- és parlamenti döntés (de mi lett volna, ha az elején Koncošsal szemben nem enged az MKP?!).
Ha kormányszinten nem, de alsóbb szinteken lehetne, s kellene tenni (nevesítetlen földek…) a parlamenti választásokig, csakhogy nem olyan járási vezetőkkel, mint a nyitrai járásban, ahol a 98-as választások óta egyesek csak a hatalomátvétellel voltak elfoglalva, s ha 99-ben legitimen nem sikerült, 2000 novemberében a puccs segített. Sajnálatos, hogy 9 hónapja a manipulált közgyűlés után nincs kivizsgálva ez az ügy – hogy is legyen, ha ez egy-két központi vezető védőszárnya alatt történt. Az MKP Országos Tanácsába és Országos Elnökségébe az így választott tagok legitimitása legalábbis megkérdőjelezhető! Az olyan pártnak, amely "az arculatát szeretné megvédeni", elsődleges feladata lenne minden szinten kötelezni a szervezeteket, illetve a tagságot az alapszabály szerinti működésre, s azonnal kivizsgálni a kétes ügyeket, hogy még a gyanúja se merüljön fel annak, hogy egyesek központi szintről szervezik a párt alsóbb szerveinek személyi összetételét!
Az Országos Tanácsnak joga van dönteni a kilépési ügyben (alapszabály), de azért gondolkozzunk el, hogy csak 10 000 MKP tag van, amely elenyésző az MKP-t választók számához képest.
A közelmúltban felmérés volt a szlovákiai magyarság között, melyben egyebek között kérdések voltak az MKP kormányban való szerepével kapcsolatban. Mikor ismerheti meg a nyilvánosság ennek az eredményét? Ha e felmérés eredményeként a "minden körülmények közötti kormányszerep" lenne túlsúlyban, ez mire kötelezné az MKP országos szerveit, figyelembe vennék a választók véleményét?

Balkó Gábor
A koloni MKP elnöke
2001. 08. 12.