Óévbúcsúztató a magyar nyelv éve jegyében – mindenki a szeretetre voksolt


Nagykér | Rendhagyó óévbúcsúztatót tartott az év utolsó keddjén a Nagykéri Szlovák és Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola és Óvoda magyar szülői közössége. Kihirdették a magyar nyelv éve jegyében zajló A tíz legszebb magyar szó elnevezésű verseny eredményét.

Szeretet, édesanya, család, hit, remény, boldogság, béke, haza, gyermek és anya – ezeket a szavakat tartotta a legszebbnek a versenyben résztvevő négyszáz szavazó. Kanyicska Ilona a nagykéri magyar szülői közösség nevében elmondta, településükön kívül nyitrai, csehi, pogrányi, berencsi és nagycétényi lakosok vettek részt a szavazáson, és megszólították a magyarországi testvértelepülések, Pellérd, Csengőd és Balatonkenese polgárait. A végeredményből arra lehet következtetni, hogy a szavazók elsősorban azokat a magyar szavakat tartották szépnek, amelyek komoly szerepet kapnak az értékrendjükben, érzelmileg sokat jelentenek. Mintegy hatszáz szót küldtek be a verseny résztvevői a szervezőknek, ezek között olyanok is szerepeltek, mint a galagonya, a csörög, a cipőfűző, egyesek a régi, ma már alig használt szavakat tartották a legszebbnek, mint amilyen a párta, a tekenő, vagy a díszes női ékszert jelentő kösöntyű. Kottlík László, Nagykér polgármestere elmondta: a magyarok méltán lehetnek büszkék az anyanyelvükre, hiszen G. B. Show is úgy gondolta, ha megismerte volna időben a magyar nyelvet, sokkal árnyaltabb műveket alkotott volna. Grimm Jakab, a német nemzeti tudomány szellemóriása is csodálattal adózott a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítésének. Az eredményhirdetésen részt vett Varga Szilvia a Nyitra Megyei Művelődési Központ kisebbségi osztálya képviseletében és Tóth Borbála, a Csemadok Nyitrai Területi Választmányának elnöke. Az est vendége volt az alsóbodoki Fehér Sándor és a nagykéri származású Pindes Ivett, akik bemutatták a Nyitrai sírkövek: Séta a nyitrai városi temetőben címmel nemrég megjelent kiadványukat. A szerzőpárostól megtudtuk, több mint egy évig tartott felkutatni a nyitrai városi temetőben található magyar sírköveket – több ezer magyar vonatkozású névre, személyre találtak rá a múltból -majd egy kétszázötvenre zsugorított listából ötven jeles magyar személyt sikerült bemutatniuk a könyvben.
Fehér Sándor és Pindes Ivett tervei között szerepel egy olyan séta a nyitrai temetőben, amelyre meghívják az olvasóikat, és bemutatják a jeles személyiségek örök nyughelyét. Nem merülhetnek feledésbe sem a legszebb magyar szavak, sem a komoly életművet örökül hagyók nevei és cselekedetei.

A tíz legszebb szó

A Nyitrához közeli, de érsekújvári járásbeli Nagykér magyar óvodásai, alapiskolásai egy-egy kartonlapon hozták be a legszebbnek tartott magyar szavakat. A szeretet, az édesanya, a család, a hit, a remény, a boldogság, a béke, a haza, a gyermek és az anya szót a gyerekek bejegyezték a falu krónikájába. (szaz)

Új Szó, 2009. december 31. csütörtök, 19:39 | Száz Ildikó

Először elnézést kérek mindazoktól, akik szerették volna megnézni a Mórinca gálaműsorát, sajnos a technika ördöge megtréfált, nem sikerült az élő internetes adás. A Gímesen látottakhoz hasonlóan most is színvonalas műsort láthattunk a Mórincásoktól, a citerásoktól és énekcsoporttól, amit a közönség szűnni nem akaró vastapssal köszönt meg. Mészáros Róbert fotóalbuma – klikk ide VIDEÓ – klikk

Új Szó – Száz Ildikó: Nagykéri vigasságok édes és sós kalácsokkal

Ismét egy sikeres nagykéri közösségi rendezvény, csak gratulálni lehet a szervezőknek és mindenkinek, aki hozzátett az Újévi Vigasságok sikeres megvalósításához…..

majd később folytatom, a fotógalériákat szeretném elkészíteni, de előtte elmagyarázok egy s mást…

Egy dolgot azért muszáj elárulonom, hogy 2 napja azt írtam egy ismerősömnek, hogy feladom a küzdelmet a magyarság és iskoláink megmentéséért:
Be kell látnom, Zoboraljának annyi, mindenki
beletörtődött, feladta, a hamisságoknak, hazugságoknak sikerült tévútra
terelni Zoboralját.

Be kell látnom, elvesztettem a csatát Zoboralja magyar iskoláiért és
magyarságáért.
Ez már a 3. feladás, az előzőekben mindig történt valami, ami ismét erőt
adott, hogy ne adjam fel, de most csodának kell történni, hogy ezt az
"előzetes elhatározásomat" visszavonjam. Bár még nem írtam, hogy
döntésem, reménykedek a csodában.

Tegnap este ez meg sem fordult a fejemben, és úgy hozta a sors, hogy Te vagy az első, akinek leírtam.

A válasz akkor jött, mikor már Nagykéren nagyban vigadoztunk, csak most néztem meg az üzeneteket, mikor kerestem a "lemondásom" szövegét, ami ahhoz kellett, hogy megértsék, a 3.feladásom  átértékelését és ideiglenes visszavonását, ami a nagykéri vigasságokon látottak és megéltek érdeme!!!
Molnár Katalin: Azt mondom, sose adjuk fel, soha!!! Nem tudom mi
segítene, hogy megtörténjen a csoda…az embereket kellene
megváltoztatni, a magyar öntudatot…politika mentesen!!

Naponta imáimba foglalom, kérem a Teremtőt, Jézus Krisztust és a Szűzanyát, ébresszék öntudatra Zoboralja magyarságát, hogy közös zoboralji erővel, az Ő segítségükkel megmenthessük a magyar iskoláinkat és magyarságot. Egyelőre az eredmény nem látszódik, de nem elég csak kérni, hanem tenni is kell érte, de egyedül nem megy….

Ma válaszoltam:
Nos, tegnap voltam Nagykéren, és az ott látott
csecsemők, kicsi és nagyobb gyereksereg ismét feltöltött reménnyel, de
azért tenni kell, hogy a magyar iskolába kerüljenek, nem ölbetett kézzel
várni, hogy majd berepül a sültgalamb! 
– ezt nem a nagykéri szervezőkre értettem…
Úgy 10 éve vagy még előbb járási csemadok akció lehetett a Bórosban, ott
voltak a berencsi Pimpimpápa, 2 csoport, kicsi és nagy alapiskolások,
akkor mondtam, ha Berencsen, ahol a 1970-es évek közepétől nincs
magyar iskola és ennyi gyerkőc ad magyar műsorokat, akkor semmi nincs
veszve, csak tenni kell azért, hogy megnyerjük őket a magyarságnak és
szülőként a magyar iskolát válasszák. Tettünk ezért valamit is? Dehogy
tettünk…

Tehát a 3. feladásomat, lemondásomat ismét átértékeltem, a kéri
beszélgetések is a magyarság megmentéséről szóltak, újra megpróbálom
Zoboralja felébresztését, de először a falvakban, vagy minirégióban
próbálom meggyőzni a magyar érdeklődőket és érdekelteket, mit kellene
tenni a túlélésünkhöz.

Az utolsó szó helyesen "túlélésünkért", a Pimpimpápát említve pedig nem a "mindenes" vezetőjüket, Duricky Olgát hibáztatom, bárcsak lett volna mellette 2-3 hasonló segítője, akkor lehetséges visszairányt vett volna 10-15 évvel ezelőtt Berencsen a magyar nyelv kihalása. Bár semmi nincs veszve, ezt Kémenes Lóránt dél-erdélyi szórványvidéken szolgáló római katolikus pap bizonyítja olyan falvakban, ahol már az öregek sem tudnak magyarul, ott próbálkozik a visszamagyarítással – bővebben ITT..

Molnár Katalin:
Eléggé lehangoló ha magyar gyerekek magyar szüleit
meg kell győzni, hogy magyar iskolába járassák…ami természetesnek
kellene, hogy legyen. Ez agybaj, komolyan…ami annyira elterjedt, hogy
hihetetlen…amikor az emberek gerinctelenné és gyökértenné
válnak…aztán jön egy kis szellő és egykettőre irányt váltanak!


És az én válaszom:
Kösz a gyors választ,
igazad van, de ez mind valaminek a következménye, annak, hogy
évtizedeken keresztül nem találtunk ki semmit ellene és semmit sem
tettünk azért, hogy ne így legyen, vagy amit tettünk-tettek, az nem volt
hatásos, de továbbra is maradt ugyanaz a stratégia és mi csak sodródunk
és morzsolódunk, pedig tavaly februárban a koloni kerekasztalon
említettem Bíró László püspök úr nálunk elhangzott szavait: NE CSAK
SODRÓDJUNK, HANEM VEGYÜK SAJÁT KEZÜNKBE SORSUNKAT, talán nem mondtam elég
hangosan, mert úgy tűnik senki sem hallotta!!!

Habár nem kapcsolódik szorosan a Vigasságokhoz, de gondolom elolvasása senkinek nem volt kárára, remélem hasznára igen, a mi hasznunkra legyen!


2013
2012
2011
2010

Fotók – egyelőre facebook album

az oldal szerkesztés alatt

 

Sem a netes újságokban, sem a facebookon nem találkoztam a "nyitott pincékkel", a Vinum de Colon egylet elnöke, Balkó György említette ezt a rendezvényt, melyre aztán közösen mentünk.
A rajtvonalnál három elbűvölő fiatal hölgy fogadta a vendégeket, akik a bűvölet hatására több kupont vásároltak, mint tervezték, de nem vesztek kárba, sőt kevés volt a sok minőségi bor kóstolására.
A pincékhez aszfaltos út vezet, víz és villany bevezetve, a pincék ill. borházak-vikendházak egymás mellett sorakoznak, némely részen kockák, kemencében sült a lángos, bográcsokban gulyás, és minden asztalon pogácsa és egyéb. A magas fák árnyékában kóstolgathatták a "kéri leánykát" és egyéb borfajtákat, a gazdákkal megbeszélhették a borkészítés csínját-bínját. A borkóstolás egyfajta tapasztalatcsere a szőlő gondozása és bor készítése kapcsán, az efféle találkozások a szőlészet és borszakma fejlődését segítik.
Sok ismerőssel találkoztunk, akik szintén elismerően szóltak a "kéri nyitott pincékről".
Néhány pincébe benéztünk, a hőmérséklet 11-14 fok volt, régi hordók, de már sok helyen rozsdamentes acélhordóban tárolják a bort, melynek lezárása úgy van megoldva, hogy amennyi bort kiengednek a hordóból, annyit süllyed a fedele, így a bor mindig friss marad, mivel nem érintkezik levegővel. Tehát néhány helyen a hordók mellett és a penészes falak között volt a degusztáció és a szakmai része az exkurziónak .
Már sötétedett, mikor a legutolsó nyitott pincébe benézhettünk, Árpád vezérrel és a Honfoglalással találtuk magunkat szemben, de ott volt II. Rákóczi Ferenc is, és a sok diplom mellett a Nemzeti Himnusz, és megtudhattuk, hogy 1932-ben 59-en születtek Nagykéren, a névsor bekeretezve hirdette ezt az áldást, a borok pedig ízlettek a kóstolóknak, már a nótázás csiklandozta a hangszálaikat, de este 10 óra közeledett, erről le kellett mondaniuk, s még úgy is volt egy "zárt pince", melyet meg kellett látogatnunk, itt fejeződött be az 5 órás kéri nyitott pincék látogatása, – azzal a benyomással jöttünk el, hogy jövőre ott leszünk!

BG

Ui.
A nagykéri nyitott pincék a helyi borászok kezdeményezése, amit ki kellene terjeszteni egész Zobor-vidékre, közösen megegyezni az időpontokban, ezáltal bemutatkoznának a falvak borászai…

A koloni nyitott pincékről ITT

Nagykéren található Árpád vezér pincéje, a koloni szőlőhegy pedig Huba vezérhez kötődik – az előző link.

BG

A Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége – Nagykéri ASz facebook fotóalbumai:
1. nap
2. nap
3. nap
4. nap

A nagykéri cserkészek és a magyar szülői szövetség 8. alkalommal szervezték meg a Castellum Tábort, a fotók beszédesek, idézik a hangulatot, mivel töltötték a 4 napot a résztvevő diákok, milyen programokat találtak ki részükre a cserkészek és a szülők, hogy jól érezzék magukat és nem mellékesen erősödjenek hitben és magyarságban.
Mégha a magyar gyerekek mellett sok szlovák gyerek is részt vett táborban, ez nem árthat a tábor szellemiségének, sőt a jövőt illetően használhat a békés együttélés megteremtődésében.
Részemre a legértékesebb, hogy a nagykériek saját ötletüket valósították meg már nyolcadszor és "önerőből"!
Gratulálok a szervezőknek

BdG

UI.
Az utóbbi időben kevesebb időt szenteltem a megvalósulandó és megvalósult rendezvények propagálásának, fotógalériák, esetleg beszámolók, ennek oka, hogy jelenleg a Zoboralja portál felújítása folyik, e miatt nem lehetett frissíteni-bővíteni az anyagot, egyelőre csökkentett üzemmódban működünk.

Facebookosok figyelmébe:
gondolom találkoztak olyan ismerősükkel, aki felrótta Önöknek, hogy nem láthatja a fényképeket, mert az FB-re feltett fotókat és albumokat csakis FB felhasználók láthatják. Sokkal több azok száma, akik nem látják, ezért keressenek olyan megosztót, melyen korlátlanul és ingyenesen mindenki hozzáfér a fotókhoz.
De a Zoboralja portálon is lehetőségük lesz fotógaléria létrehozására, mely a Fórum Intézet adatbázisába tartozik, annak részét képezi, Kárpát-medencei fotógaléria achívum.
Amint beindul a felújított portál, erről a lehetőségről bővebben ismertetem Önöket –  szervezetek és intézmények részére szól a felajánlás.