A Fecske – Nagycsaládok Egyesületének jóvoltából többgyermekes családok búcsúztak a szünidőtől, két élménydús napot töltve együtt a zoboraljai Kolon községben. A tavalyi helyi próbálkozás sikerén felbuzdulva az idén bővítették a meghívottak körét, a Pozsonytól Zoboraljáig terjedő régió több helységéből és Mosonmagyaróvárról is érkeztek családok az augusztus 29-30-án, pénteken és szombaton tartott találkozóra. A szervezőknek szándékukban

Kolonban, 2003. október 5-én, vasárnap 14.00 órai kezdettel három eseményről is megemlékeztek: a község első írásos említésének 890. évfordulójáról, a Rákóczi szabadságharc 300. évfordulójáról és kopjafaavatással és koszorúzással az Aradi vértanúkról. Jamrich Margit polgármester megnyitójában emlékeztetett az 1848-as szabadságharc eszméire, hogy a mai időkben is ezek szellemében kellene élnünk. Ezt követően a polgármesternő és Bencz

A Zobor Hangja Vegyeskar ezidén a tavaszköszöntő ünnepségen vendégeskedett Mosonmagyaróvárott, ez a barátság a határontúli  kezdeményezések kapcsán jött létre a pozsonyi és magyaróvári nagycsaládos egyesületetek kapcsolatának bővítményeként. A FECSKE — Nagycsaládosok Társulása és az énekkar közös rendezvényére került sor Kolonban szeptember utolsó hétvégéjén a nyárbúcsúztatón. A Koloni Visszhangon keresztül meghívtuk a falu lakosait, levélben a

1956-2006
Kolon, 2006.okt.28.-29.

AUDIÓ – Makovecz Imre és a többiek

A magyarországi események hatására 1956. okt. 28-án szimpátia tüntetésre került sor Kolonban, lakosaink Magyarországot és a forradalmat éltették, elénekelték a magyar himnuszt, ezért  az elsőfokú bíróság államellenes tevékenység bűnében 1-3 hónapos börtönre ítélte őket, a fellebviteli bíróság pedig négy lakosunkat két havi, egyet pedig egy havi börtönre ítélt, melyet letöltöttek.
Név szerint a következő öt lakosunk volt börtönre ítélve:
– Balkó József, földműves, szül. 1907. áprílis 28-án, az elsőfokú 1, a fellebbviteli bíróság 2 havi szabadságvesztésre ítélte.
– Bencz Mihály, földműves, szül. 1913. áprílis 8-án, az elsőfokú bíróság 1, a fellebbviteli 2 havi szabadságvesztésre ítélte.
– Sándor István, munkás, szül. 1909. március 5-én, az elsőfokú és fellebbviteli bíróság egyaránt 2 havi szabadságvesztésre ítélte.
– Slovák József, cipész, szül. 1919. október 6-án, az elsőfokú bíróság 3, a fellebbviteli 2 havi szabadságvesztésre ítélte.
– Vraňák Karol, földműves, szül. 1904. augusztus 4-án, az elsőfokú bíróság 2, a fellebbviteli 1 hónapig tartó szabadságvesztésre ítélte.

KÉPEK
 


 „Kolonba kellett jönnöm, hogy méltón megemlékezzek 1956-ról, köszönöm, hogy itt lehettem és gratulálok”– ezt mondta az egyik budapesti barátunk a megemlékezést követő fogadáson.
„Sok akciót szerveztél, amiért jelképesen megemeltem a kalapom, de most leveszem és fejethajtok előtted” – ezt egy koloni értelmiségi mondta.
Nem dicsekvésből idézem ezeket az elismerő szavakat, hanem azért, hogy érzékeltessem, valóban méltón megemlékeztünk 1956-ról és tisztelettel az 5 koloni bebörtönzöttről, akiket a Magyar Himnusz elénekléséért büntetett a csehszlovák hatóság. S hogy milyen kegyetlen volt az akkori kommunista rendszer?
-Bencz Mihály kettőslakodalomra készült, néhány nappal előtte eljött érte a csendőr, be kellett vonulni a börtönbe, – pár nap halasztást sem adtak neki, hogy ott lehessen lányai esküvőjén! De ennél sokkalta szörnyűségesebb dolgokat is véghezvittek a kommunista rendszer kiszolgálói!

EMLÉKEZTÜNK:

Szombaton este a „Forró ősz a hidegháborúban” dokumentumfilm vetítésével kezdődött a rendezvény.

Vasárnap délután a Zobor Hangja Vegyeskar az ünnephez illő műsorszámokkal nyitotta az 56-os megemlékezést – Tartsd meg Isten Hazánkat kérünk…

Az Irodalmi Színpad Kenet Klára, Szentirmai Jenő, Tollas Tibor és Tompa Mihály verseiből állította össze műsorát, a végén egy-egy szál virágot helyeztek el az 56-osaink fényképeihez. A közönség nagy tapssal jutalmazta a műsorokat.

A vendégek bemutatását követően a bevezetőben megemlítettem, hogy vannak olyan személyek, akik az 56-os megemlékezésről és a koloni 56-osokról lekicsinylően nyilatkoztak, sajnos…!

Sándor János beszámolt a koloni 56-os eseményről és az ezt követő megtorlásról.

Hajnal György atya 1951-el kezdte, a világviszonylatban is szinte példátlan esettel, mikor a Sztálin szobor felállítása miatt felrobbantották Budapest harmadik legnagyobb templomát, a Regnum Mariannumot.

Az 56-os forradalom vérbefojtása kapcsán XII. Pius pápát idézte:

Közömbössé válhat-e a világ, amikor annyi ártatlan vért ontanak igazságtalanul? Bárcsak Isten felkeltené tunyaságából és kiszabadítaná a zsarnoksággal való bűnrészességből a világot – kiált fel a pápa!….

Makovecz Imre: 2006. okt. 23. – …lovasroham, verés, 50 évvel a forradalom után önmagukhoz méltón ünnepeltek a kommunisták és a pesti nép. Valódi, igazi ünnep, mindenki hozta saját formáját….

Soós Miklós elsősorban a fiatalokhoz szólt, tényekről, ok-okozatról.

….1956 okt. 23-a nem volt véletlen, mert ezt egy olyan lélekromboló ördögi rendszer előzte meg, mint a bolsevizmus és kommunizmus, mikor testvért testvérnek kellett besúgni, papjaink súgták be egymást, amikor szülő nem bízhatott gyermekében, oktató a diákjában, diák az oktatójában, ez egy olyan ördögi elképzelhetetlen rendszer volt…..

…Ne felejtsük, 1956. nov. 4-én, mikor a szovjetek megtámadták Magyarországot, nem a forradalmat verték le, hanem egy Szabad Magyar Hazát!

Verebélyi Zoltán, Csajág testvértelepülésünk újonnan megválasztott polgármestere:

…akkor, mikor a nagyszüleim beszéltek ezekről az eseményekről, a nagyapám azt mondta:

csendesebben beszéljetek, erről nem szabad beszélni!

Én mint gyerek megkérdeztem: de papa, miért nem?

Unokám, ha nagyobb leszel megérted!….

…és 1989. okt. 23án, büszkén mondhatom, ott voltam az Országháznál…

Szabó József, a Magyar Köztársaság Nagykövetségének tanácsosa:

50 évvel ezelőtt egy embertelen társadalmi rendszerre és egy megszálló idegen hatalomra mondtak nemet az emberek…..

…együvé tartozunk, anyaországi magyar és határontúli magyar egy közösségnek a része…

Az 1956-os forradalom és szabadságharc …kisugárzott szerte a világba…távol Budapesttől, távol a határoktól. Itt Kolonban is ma este 5 emberre emlékeztünk, akik 8 évvel 1948 után, az itteni jogfosztottság évei után, bátran rokonszenvüket merték kinyilvánítani…ezért vagyok itt tehát, hogy köszönetet mondjak ezeknek az embereknek és köszönetet mondjak Kolon közösségének a mai megemlékezésért.


A Himnusz eléneklésével zárult a megemlékezés.

Az előadások alatt és a Himnusz éneklésekor többen nehezen tudtuk elfojtani a feltörő emóciót, de ez nem szégyen és nem gyengeség, így van rendjén.

Közösen ünnepeltünk, mert együvé tartozunk, ahogy Hajnal atya mondta.

Közösen ünnepeltünk, anyaországi, határontúli, emigráns, kormány és ellenzék, és ugyanúgy közösen a koloni megosztott magyarság, bár lélekszámban kevesen, de közösen és szívvel!

Majd mit hoz a jövő, erősebb lesz az „együvétartozás” vagy továbbra is a hatalomvágy érdekében marad a megosztottság, az anyaországban, határontúl, falvakban, városokban?!

Mit hoz a jövő a koloni és zoboralji magyaroknak, sikerül megfékezni a rohamos asszimilációt, 50 év múlva lesz ki emlékezzen?!

A Magyar Köztársaság Nagykövetsége által rendelkezésünkre bocsátott kiállítási anyag végigkalauzolt 1956-tól a rendszerváltásig.
Köszönöm mindenkinek, akik segítettek a megemlékezés megvalósításában:

elsősorban az előadóknak, a Magyar Köztársaság Nagykövetségének, a Fórum Intézetnek, Maga Györgynek és a Gímesi Alapiskola Szülői Szövetségének, Erdélyi Lászlónak, Erdélyi Eriknek és Szalay Róbertnek, Kolon községnek, a vendégeinknek, a koloni közönségnek és a koloni fiataloknak a felemelő műsorukért!


Balkó Gábor

Meghívó

A Feltámadási Menet negyedik alakalommal járja be a Kárpát-medence magyarlakta területeit, Húsvétkor indult Tihanyból és Pünkösdkor Csíksomlyóban végez. Idén az útvonal elsőízben Zoboralján keresztül vezet, Kolon stációval. De ha már itt lesz a Feltámadási Menet jelvénye – az Árpádkori motívumú szárnyas kereszt – úgy gondoltuk, hogy több zoboralji községben is megjelenhetne, megszólítottunk több települést és így alakult a Szímőről érkező jelvény útja:

2008. ápr. 8., kedd, 15.30 – Nyitragerencsér
2008. ápr. 8., kedd, 16.00 – Alsócsitár
2008. ápr. 8., kedd, 16.30 – Kolon – 17.00 szentmise
2008. ápr. 8., kedd, 18.00 – Nyitrageszte
2008. ápr. 8., kedd, 18.45 – Pográny

2008. ápr. 9., szerda, 11.00 – Kálaz

Tehát idén ezek a községek erősítették fel színes szalagjukat a feltámadási jelvényre.
A kálazi képek nem sikerültek, így a templom belsőről készült képek kerültek a képgalériába.
Köszönet mindazoknak, akik segítettek a "Feltámadási menet" megvalósításában, legfőképp:
Vrábel Anna polgármester – Nyitragerencsér
Matyus Etelka – Alsócsitár
Kondé Pál esperes és Balkó Róbert polgármester – Kolon
Gál Erzsébet polgármester – Nyitrageszte
Licskó Bálint esperes és Čulák Éva – Pográny
Paulovics Márta – Kálaz

BG

  F E C S K E  –  C S A L Á D N A P Gímes 2012 szeptember. 9 (vasárnap) Sokat hallunk ma a népszámlálási eredményekről, csaknem az összes kárpát-medencei magyarlakta vidékekről, hogy fogyunk. Kevés a gyermek, kevés az iskolába jelentkezettek száma, főleg a magyar iskolában van nagy fogyatkozás. Veszteségeink halmozódnak, de szerncsére

Zoboralji Magyarok Kerekasztala Nem tudtam aludni, a tegnapi kerekasztallal bevégeztetett, Zoboralja már nem támad fel! Mert azokról, akik ebbe a katasztrófális helyzetbe juttatták, nehezen tudom elképzelni, hogy  teljesen megváltoznak és mostantól önzetlenül csakis Zoboralja megmaradásáért fognak dolgozni, bárcsak tévednék! Sok éven át, mikor Zoboralja került szóba, az iskoláink, az asszimiláció, mindig összeszorult a torkom, a

Zoboralji Magyarok Kerekasztala Nem tudtam aludni, a tegnapi kerekasztallal bevégeztetett, Zoboralja már nem támad fel! Mert azokról, akik ebbe a katasztrófális helyzetbe juttatták, nehezen tudom elképzelni, hogy teljesen megváltoznak és mostantól önzetlenül csakis Zoboralja megmaradásáért fognak dolgozni, bárcsak tévednék! Sok éven át, mikor Zoboralja került szóba, az iskoláink, az asszimiláció, mindig összeszorult a torkom, a

Vasárnap a koloni Szent István király templomban első alkalommal került sor termények megáldására. Gyümölcsből, zöldségből és egyébből az oltár előtt díszes látvány fogadta a hívőket. A képet Bányi Regina készítette, továbbá Dolezsa Ica, Bányi Zsuzsanna, Süttő Zsuzsanna és Balkó Mária sekrestyés érdeme a kompozíció megtervezése és elkészítése.
A szentmise kezdetén Márk atya megáldotta a terményeket.

bg