A Feltámadási Menet negyedik alakalommal járja be a Kárpát-medence magyarlakta területeit, Húsvétkor indult Tihanyból és Pünkösdkor Csíksomlyóban végez. Idén az útvonal elsőízben Zoboralján keresztül vezet, Kolon stációval. De ha már itt lesz a Feltámadási Menet jelvénye – az Árpádkori motívumú szárnyas kereszt – úgy gondoltuk, hogy több zoboralji községben is megjelenhetne, megszólítottunk több települést és így alakult a Szímőről érkező jelvény útja:

2008. ápr. 8., kedd, 15.30 – Nyitragerencsér
2008. ápr. 8., kedd, 16.00 – Alsócsitár
2008. ápr. 8., kedd, 16.30 – Kolon – 17.00 szentmise
2008. ápr. 8., kedd, 18.00 – Nyitrageszte
2008. ápr. 8., kedd, 18.45 – Pográny

2008. ápr. 9., szerda, 11.00 – Kálaz

Tehát idén ezek a községek erősítették fel színes szalagjukat a feltámadási jelvényre.
A kálazi képek nem sikerültek, így a templom belsőről készült képek kerültek a képgalériába.
Köszönet mindazoknak, akik segítettek a "Feltámadási menet" megvalósításában, legfőképp:
Vrábel Anna polgármester – Nyitragerencsér
Matyus Etelka – Alsócsitár
Kondé Pál esperes és Balkó Róbert polgármester – Kolon
Gál Erzsébet polgármester – Nyitrageszte
Licskó Bálint esperes és Čulák Éva – Pográny
Paulovics Márta – Kálaz

BG

MEGHÍVÓ

Bíró László püspök atya Kolonban a családról
Élő vagy Haldokló Zoboralja? Csakis rajtunk múlik!

Hétfőn (2012.febr.27.) nem hétköznapi szentmisén vehettünk részt Kolonban, Őexcellenciája Bíró László győri püspök először mutatott be misét a Szent István király templomban, segítői voltak Mons. Ďurčo Zoltán püspöki helynök, Jáky Sándor-Teodóz bencés atya, Švejdík Jozef gímesi plébános, Józsa Attila atya Galántáról és a koloni Posztós Erik ferences szerzetes-pap.
Az ünnepélyes bevonulás után elsőként Markovič Jozef helyi plébános, majd Balkó Róbert koloni polgármester köszöntötték a püspök atyát és az egyházi személyeket.
Bíró László püspök atya prédikációjának témája a család volt.
A környező falvakból is voltak szép számmal magyar hívek.
A templomból átvonultunk a kultúrházba, ahol  a szervezők pogácsával fogadták az érkezőket. A kultúrház megtelt, Bíró László püspök atyát, a többi egyházi személyt és vendéget és a környék magyarságát Zilizi Zoltán gímesi pedagógus köszöntötte.
Elsőként Sándor Anna docens, a nyitrai Konstantín Filozófus Egyetem Hungarisztika tanszékének vezetője méltatta „A mi iskolánk“ című könyvet, mely a Gímesi Alapiskola magyar részlegének 50 évét mutatja be, olvashatjuk a volt diákok, tanárok, orvosok, mérnökök, polgármesterek vallomásait, megtalálhatók az osztálynévsorok és sok fénykép, a diákok versenyeken elért eredményei pedig bizonyítják, hogy „a mi iskolánk“ színvonalas oktatást nyújt. A könyvet pillanatok alatt szétkapkodták, újra kell nyomatni.
A részletes könyvismertető után az  iskolai beíratásokról beszélt a tanárnő,  miért fontos az anyanyelvi oktatás, mivel nyújt többet a magyar iskola, a magyar anyanyelvű gyerekek a magyar iskolában érezhetik magukat otthon!
Következett Bíró László püspök atya egy kis humorral fűszerezett előadása  a családról,  hiányolta a férjeket, mert elsőnek a férjeknek szólt, hogy kell szeretni a feleségüket. A  Szentatya a Családok Világtalálkozójára meghirdetett témája „a család, munka és ünnep”, a püspök atya ezt a dokumentumot ismertette, a munka és ünnep a családban régen és ma, férj és feleség kapcsolata, a házasság, gyerek, szövetség Istennel…
Az érdekes és mindenki számára tanulságos előadásának legfontosabb üzenete részünkre:
NE CSAK SODRÓDJUNK, DE LEGYÜNK FŐSZEREPLŐI ÉLETÜNKNEK, HITBEN, CSALÁDBAN ÉS MAGYARSÁGBAN!!!
Zoboralja szerelmese, Teodóz atya, korát meghazudtoló vitalitással és szintén egy kis humorral fűszerezve beszélt Kodályról, Kodály gyűjtési állomásairól, felsorolta Zobor-vidék 26 magyarlakta települését, saját gyűjtéséből énekelt  és bennünket is megénekeltetett: A gerencséri utca, A csitári hegyek alatt, A jó lovas katonának, Meghalok, meghalok, szégyenünkre egy gímesi népdalt rajta kívül senki sem ismert. Teodóz atyával hamarosan a nyitrai Szent László templomban találkozhatunk ismét.
Tóth Attila a Fecske Nagycsaládosok vezetője Ďurčo Zoltán püspöki helynök úr segítségét és a Carissimi nonprofit alap folyóiratát ajánlotta a családok figyelmébe.
Varga Géza alsóbodoki vállalkozó a nemrég kiadott Zoboralji Harangszó énekes-imakönyv ötletének megvalósítását ismertette, majd 1-1 példányt ajándékozott a püspök atyának és a többi egyházi személynek. A könyv árából befolyt összeg egy részét a helyi templomoknak, másik részét szervezeteknek ajánlotta fel, Kolonban a Fecske Nagycsaládosoknak, nemes cselekedet.
Záróakkordként az énekkarosok búcsúztatták a püspök atyát és az egyházi vendégeinket.
Végezetül Balkó Róbert polgármester Nyitraújlakra hívta a közönséget, 2012. márc. 4-én Esterházy emlékmise és emléktábla koszorúzás lesz a mártír gróf szülőfalujának templomában, melyet Mons. Ďurčo Zoltán püspöki helynök celebrál.
II.
Eközben egy kicsi létszámú csoport kézműves foglalkozása volt az előcsarnokban, amit azért tartok fontosnak megemlíteni, mert az a 4 gyerkőc nemsokára gyurmázás helyett a magyar iskolában fogja magába szívni a tudást, és nem csak Kolonban, de a környező falvakban is születnek magyarok.


Ezért üzenem
a „zoboralji iskolaalapítóknak“, hogy a magyar óvodák kezdeményezése nem volt hülyeség/1999/, mert a magyar alapiskolások magyar óvodákban teremnek, nem az alsóbodoki középiskolában. Azzal segítenétek Zoboraljának, ha becsomagolnátok a megszerzett milliós ingatlanokat és elmennétek délebbre magyarságot menteni, minket már túlmentettetek, de mivel ez nem lehetséges, ezért hagyjatok fel Zoboralja igazgatásával!
És üzenem Szigeti László volt oktatási államtitkárnak, hogy még mindig vannak és lesznek magyar alapiskolásaink. Emlékeztetem őt, mi is „oktatási önrendelkezést“ szerettünk volna, mint ahogy a napokban olvastam kampányszövegében, különálló magyar igazgatóságú alapiskolát akartunk, mert ez mindenképp életképesebb, mint a közös igazgatóságú szlovák többségű iskola, de 1999-ben arra hivatkozva, hogy nincs gímesi beíratott, nem támogatta 4 falu 135 diákja szüleinek kezdeményezését, összecsapta a jegyzetfüzetét és „akkor mit akartok“-kal cserben hagyott minket! Ez volt a gímesi magyar iskolának és 4 falu magyarságának 3. Trianonja, amit további árulásokkal tarkított 10-12 éves „sodródás“ követett, melynek veszteségeit én egy kisebb holokauszthoz hasonlítom.
És üzenem az akkori magyar médiának, – akik úgyszintén nem álltak a szülők mellé, mert „minek olyan faluban magyar igazgatóságú iskola, melyben nincs magyar gyerek“- , hogy most is van 3 gímesi beíratott és ha támogattak volna bennünket, akkor biztosan több magyar alapiskolásunk lenne!
És üzenem Duray Miklósnak, hogy kiválasztottjainak „jó és helyes útja“ Zoboralja iskoláit végveszélybe sodorta,  a védencei 15 év alatt olyan pusztítást végeztek, hogy erre a szlovák nacionalisták 50 év alatt nem lennének képesek, ebben a helyzetben 50 év múlva sem szabadna lenni, s ha Ön nem avatkozik bele Zoboralja életébe, akkor mostanra már távolodnánk a szakadéktól!
És üzenem Halzl József úrnak, a Rákóczi Szövetség elnökének, hogy nem középiskolára volt szüksége Zoboraljának, mert igény sem volt rá, magyar óvodák és óvodások kellettek, ezekből kerülnek ki a magyar alapiskolások, és a középiskolásokat kellett volna támogatni, kollégium, utazás, étkezés stb. bármely magyar középiskolát választják, így több magyar középiskolásunk lenne, de az Ön segítségével mégis középiskolát alapítottak, ezért kellett megosztani a magyarságot, elűzni mindenkit a közéletből, aki másként képzelte el a magyar iskolák megmentését. Habár az alapítók Zoboralja magyarsága és iskolái megmentését tűzték zászlajukra, mert erre dőlnek a támogatások, a megmentés helyett pusztulás van, ahogy gyarapszik a Paulis ranch, úgy mennek össze az iskoláink. A középiskola alapítása Kárpát-medence legnagyobb szélhámossága, ezzel ütötték a legnagyobb szöget koporsónkba, amit Ön is megveregetett.
2007-ben a RSZ Esterházy díjra javasolta a középiskolát, bár erre érdemtelen volt,  így próbálták a nyilvánossággal elhitetni, hogy a középiskolás projekt sikeres, hogy hasznos volt a befektetés, ekkor mondta Ladányi Lajos: az, hogy most az iskola megkapta az emlékdíjat, azt jelenti, hogy jó és helyes úton haladunk. A magyar középiskolával tudjuk ösztönözni a magyar szülőket arra, hogy magyar alapiskolába írassák gyermeküket.
A valóság ennek az ellenkezője, az alapítás óta a beíratottak és az alapiskolásaink száma is nagymértékben csökkent, de ez nem zavarta Ladányit, hogy „jó és helyes útról“ szónokoljon Esterházy János kivetített képe előtt, – aki ilyet kijelent, az vagy meghibbant vagy egy gazember!
A középiskolával kapcsolatos véleményem nem érinti a diákokat és pedagógusokat, csakis az iskola alapításáról szólnak, az előzményekről és következményekről.
És üzenem a főszervező Élő Zoboraljának, hasznos amit csináltok, de ehhez nem kellett új társulást alapítani, mert ha a gímesi iskola megmentéséért jött létre, arra ott van a szülői szövetség, melynek vezetői voltatok, eddig is ennek kellett volna sokkal aktívabbnak lenni.
És nem tartom tisztességesnek a szülőkkel szemben, hogy a könyvet a Szülői Szövetség helyett a frissen alakult Élő Zoboralja adta ki, s hogy a rendezvényeiteket a Nyitra és Vidéke Célalappal szövetségben hirdetitek, mivel a Rákóczi Szövetség fiókszervezete, akiknek nem sok jót köszönhet sem az ISKOLA, sem Zoboralja magyarsága, erre az sem mentség, hogy a Célalapnál személycserék voltak és Zilizi Zoltán lett a vezetője, és az sem mentség, hogy a Rákóczi Szövetség támogatta a könyv kiadását, én nem fogadtam volna el, mert azokért a károkért, amit okoztak, esetleg őszinte bocsánatkéréssel lehet „fizetni“, de az is kevés lenne, ha módomban állna, míg nem kérnek bocsánatot, kitiltanám őket Zoboraljáról! Az Élő Zoboraljának elsősorban a gímesi iskola diákjainak szüleivel és a 4 falu magyarságával kell szoros szövetségben lenni, ha őszintén gondoljátok „a mi iskolánk" megmentését!
Két nap óta ismertek ezek a számok, 458 467 és 62 061, nem lottó nyeremények, épphogy veszteségek, már csak ennyien vagyunk és 10 év alatt ennyivel lettünk kevesebben, ezért aki az „üzenetemet“ személye elleni támadásnak fogta fel, az sose gondolta őszintén a magyarság és iskoláink megmentését, mert a leírt és kimondott véleményem csakis aggódás szülőföldemért!
A „cserbenhagyásos gázolások“  ellenére látom a pislákoló fényt az alagút végén,  de ha a gáncsoskodások helyett segítettek volna bennünket, támogatták volna kezdeményezéseinket, akkor most már máglya loboghatna minden magyar iskola udvarán. Erre a képzeletbeli máglyára való mindenki, aki kárt okozott közösségünknek, amíg ezt nem tesszük meg, addig csak „sodródni“ fogunk!
Az iskola- és magyarságmentési vitákban gyakran említem példaként a zsidó öntudatot, Schindler listáján megmenekült 1200 zsidónak mára több mint 6000 leszármazottja van szerte a világban, ellenben velünk, akikre már 20 évvel ezelőtt az egyik vezető politikusunk ráadta az utolsó kenetet és sajnos Zoboralja közéleti vezetői eszerint rendezkedtek be: a beolvadásunk ellen semmit sem tehetünk, mert Nyitra közelségének elszívó hatása, mert a demográfiai mutatók és még ezerféle okot és magyarázatot felhoznak mentségükre, amiért az iskoláinkat végveszélybe juttatták.   
A zsidók kitüntetik a jótevőiket, de üldözik az ellenségeiket-hóhéraikat, nálunk ennek a fordítottja történik: 2009-ben a koloni Bórosban, vagyis a Makovecz szabadtéri amfiteátrumban a hagyományőrzőink felelevenítették a Párta, párta – Zoboralji lakzit, ennek keretében a beíratottaink ajándékot kaptak, melyet Ladányi Lajos és Szigeti László adtak át, amit én felháborítónak tartottam, mikor ezt elmondtam az egyik szervezőnek, később másoknak is, valahogy nem értették mi a bajom az ajándékozással (bővebben ITT), hogy mindenki megértse, zsidó példával magyarázom:  a két személy ajándékosztása olyan volt, mintha a holokausztot túlélő zsidók unokáinak neonácik adnák át az ajándékot, ami sose történik meg, tehát tanuljunk zsidó öntudatot, hogy a haldokló Zoboralját valóban Élő Zobraljára cseréljük!!!
A zoboraljai olvasók többsége, – mert elsősorban hozzájuk szólok, – valószínűleg nem egészen érti miről van szó a második részben, ezért olvassátok újra, azokat az írásokat is, melyekre utalást találtok, így könnyebben megértitek, kérdezzetek, kérdezősködjetek, vetkőzzétek le a közömbösséget és ébresszétek fel a felelősségtudatot sorsunk iránt, mert csakis ez a „jó és helyes út“ a változásra, mert csakis a változtatni akarással tudjuk közös erővel megfékezni a beolvadásunkat!
És sajnos abban pedig biztos vagyok, hogy ez az írás sok olvasóban kiveri a biztosítékot épp azért, mert tudják miről szól, de hagyjuk már a múltat, minek állandóan felhánytorgatni, úgy sem lehet megváltoztatni.  
Igazuk van, sajnos a múlton nem lehet változtatni, de akkor hagyjuk Trianont, hagyjuk a kitelepítéseket, a magyar iskolák bezárását, a Benes dekrétumokat, 2004.dec.5-ét, csakhogy ezeket sose szabad hagyni elfeledni, és épp ezért nem szabad elhallgatni azt sem, amit kivégeztek velünk a sajátjaink, mert
az igazságot ki kell mondani mindig, még akkor is, ha kedvezőtlen visszhangra talál, és az igazságot minden kínálkozó alkalommal annyiszor kell hangsúlyoznunk, amíg azt mindenki tudomásul veszi!
Én ezt az idézetet kölcsönöztem gróf Esterházy Jánostól, mások mást, véleményem tavalyról az Esterházy emléktábla avatókról ITT.

Balkó Gábor
Kolon, 2012. márc. 1.
www.zoboralja.sk

Zoboralji Magyarok Kerekasztala Nem tudtam aludni, a tegnapi kerekasztallal bevégeztetett, Zoboralja már nem támad fel! Mert azokról, akik ebbe a katasztrófális helyzetbe juttatták, nehezen tudom elképzelni, hogy teljesen megváltoznak és mostantól önzetlenül csakis Zoboralja megmaradásáért fognak dolgozni, bárcsak tévednék! Sok éven át, mikor Zoboralja került szóba, az iskoláink, az asszimiláció, mindig összeszorult a torkom, a

Keresztút Márk atya és a bérmálkozók Árnyékszínháza előadásában

A bérmálkozók Márk atya irányításával új színjátszó módszerrel járták végig a Keresztút 14 állomását. Márk atya bemondta az állomásokat a 3 bérmálkozó kislány pedig szlovákul és magyarul felolvasták az elmélkedéseket. Halk zene mellett a színpadon néhány árnyékképben felelevenítették Jézus útját az elítélésétől a sírba tételélig.
Emlékezetes és hatásos előadás volt, közel hozták nekünk Jézust, hogy a a húsvéti ünnepeket együtt töltsük a Megváltónkkal.
Dícséretet érdemelnek az előadás kiötlői és a bemutatóban résztvevő bérmálkozók!

BG

A koloni Mária Légió apostolkodása Márk atya kezdeményezésére Kolonban is megalakult a Mária Légió, melyet az írországi Dublinban alapítottak 1921. szeptember 7-én, tehát 2 nap múlva ünnepli fennállásának 95. évfordulóját. Kolonban 110 taggal már 3 csoport működik és Csitárban is van egy csoport. A Mária Légió két alapító tagja, Dolezsa Ica és Szrnka Veron egy

A koloni Szent István király templomban harmadik alkalommal került sor a termények megáldására. A mise kezdetén Márk atya megdícsérte a tervezőket és kivitelezőket a csodás termény bemutatóért, és megköszönte mindenkinek, aki hozzájárult a már hagyományossá vált egyházi esemény megvalósulásához… BdG Termények megáldása – Facebook fotóalbum