Dr. Chrenóczy-Nagy József – 200 – Nyitra-Nitra – HU-SK

Dr. Chrenóczy-Nagy József – 200 – Nyitra-Nitra – HU-SK


Esemény részletek


Bumm.sk: 200 éve született Dr. Chrenóczy-Nagy József

Nyitra megye korábbi főorvosára, rengeteg tudományos mű szerzőjére és lapkiadóra emlékeztek a Zoboralján.

…A nagycétényi Szusztor Viktória szlovák nyelvű, majd a nyitracsehi Varga Márk magyar nyelvű szavalata után Mészáros Ferenc, Nagycétény polgármestere üdvözölte a jelenlévőket. Fehér Sándor egyetemi docens ünnepi beszédében méltatta Dr. Chrenóczy-Nagy József személyét és munkásságát…
…Dr. Chrenóczy Nagy József sírhelyére koszorút helyezett a Zoboralja Múzeum nevében Fehér Sándor és Fehér Pindes Ivett, a VITA PUBLICA Polgári Társulást Varga Szilvia és Herman Anna képviselte. Nagycétény Község nevében Mészáros Ferenc polgármester és Motesicky Ida koszorúzott. Imrich Točka professzor a Szlovák Vadászszervezet nevében rótta le tiszteletét, Martin Prčík a nyitrai Szlovák Mezőgazdasági Egyetem Fenntartható Fejlődés Tanszékének részéről, illetve virágot helyezett el Oľga Roháčiková docens az említett egyetem Európai Tanulmányok és Régiófejlesztési Karának dékánja…

Felvidék.ma: 200 éve született Chrenóczy-Nagy József

…Meghajolunk a nyitrai nagyság előtt, akire méltán lehetünk büszkék. Némely kortárs példaképének tekinti őt, vagy legalábbis tanítójának, szívesen visszatérnek hozzá és alkalmasint írnak róla, mint Dudich Sándor professzor, Imrich Točka professzor, dr. Stollmann András, dr. Babó Tibor és mások. Munkásságát a regionális Zoboralja Múzeum is bemutatja Alsóbodokon, életművét az SZTA Szlovák Zoológiai Társaságának legközelebbi közlönye méltatja majd…

Fehér Sándor beszéde:

Kedves Történelemkedvelők,
Természetbarátok,
emlékező Gyülekezet!

„Avesquemultiplicentursuperterram“. S a madarak is szaporodjanak a földön.Ezekkel a bibliai szavakkal kezdi madarakról szóló munkáját Dr. Chrenóczy-NagyJózsef.Talán nem is sejtette, hogy még 100 évvel halála és 200 évvel születése után életpályája, szívós és kitartó munkája, jószívűsége és igényessége magával szemben, érzéke a részletek iránt és embersége például szolgálhat úgy az orvosok, mint a természettudósok, a nyitraiak számára, illetve mindenkinek, aki az értékek mentén tevékenykedik. Műveit mindmáig olvassuk. Talán el sem hisszük, hogy szavait még az előző előtti évszázadban vetette papírra. Dr. Chrenóczy-NagyJózsef 1818. július 25-én született Nyitrán egy városbírói családban. A nyitrai alap- és gimnáziumi tanulmányai után ismereteit Vácott, Budapesten és Bécsben terjesztette ki. Feleségül vette az egyik bécsi gyáros lányát, Limmer Katalint, akit Nyitrán ismert meg. Két gyermekük született. Orvosi gyakorlatát Nyitrán kezdte, máris olyan sikerrel, hogy hamarosan megyei főorvossá lépett elő. Nyitrán csak a legnagyobb betegek látogatták. A régi nyitraiak úgy mondták a legsúlyosabb betegekről, hogy annál már Nagy doktor úr is járt … Az orvostudományok területén számos terjedelmes munkája látott napvilágot, pl. a koleráról a Nyitra megyében. Mint lelkes, széles tárgykörű természettudós sok időt szentelt a madarak megfigyelésének is. Magyarországon, így mai Szlovákia területén is bekerült az ornitológusok élcsoportjába és Nyitra vidékén mindenképp a legelismertebb úttörők közé soroljuk. Ritka tájegységi megfigyeléseit mindmáig gyakran idézik, pl. Nyitráról, Nagycétényből, Gímesről, Nagykérről és más községekből. A régióban összesen 227 madárfajt észlelt. „A madár“ című műve két kiadást is megért. A doktor úr nagy érzelmekkel ír a tollas állatokról, de közben nem feledkezik meg a tudományos pontosságról sem. Megemlíti, hogy a madarak inspirációul szolgáltak a költőknek, de egyben örök jelképek is voltak, pl. a sólyom a háborúé, a galamb békéé. Írt a hüllőkről, rovarokról, de Nyitra megye növényvilágáról is, tanulmányozta a geológiát és az ásványvizeket. Ugyancsak hírnevet szerzett a történelem és földrajz területén, szerzője volt az egyedi, három részes „Nyitramegye helyírása” című munkának.1858-ban a Magyar Tudományos Akadémialevelező tagjává fogadta.Regionális és országos orvosi-természettudományi egyesületekben dolgozott, gyakran mint elnök. Nyitrán szerkesztője volt egy orvosi-természettudományi közlönynek, mely két nyelven is megjelent. És ha már a nyelvekről beszélünk: összesen nyolc nyelven beszélt, munkáit magyarul, szlovákul, németül és latinul írta. Abban a dimenzióban alkotott, melyet ma úgy neveznénk: fenntartható élet. Ugyan mi másról is lenne az egészség és létminőség támogatása, vagy éppen a természetszeretet vagy a természettel harmonizáló élet.
Dr. Chrenóczy-NagyJózsef 1892. február 11-én hunyt el 74 éves korában. Szülőházát (melyet eredetileg emléktábla jelölt) már csaknem fél évszázada lebontották. Az utca, mely nevét hordozta, már átkereszteltett. Ő azonban tovább él műveiben, nemcsak a leírott szóban, de emlékezetünkben is. Meghajolunk a Nyitrai Nagyság már csaknem elfelejtett sírja előtt, akire méltán lehetünk büszkék. A sírhelyről a Vita Publica Polgári Társulás maroknyi csoportja gondoskodik. Némely kortárs példaképének tekinti őt, vagy legalábbis tanítójának, szívesen visszatérnek hozzá és alkalmasint írnak róla, mint pl.Dudich Sándor professzor úr, ImrichTočka professzor úr, Dr. Stollmann András, Dr. Babó Tibor és mások. Munkásságát a regionális Zoboralja Múzeum is bemutatja Alsóbodokon, életművét azSZTA Szlovák Zoológiai Társaságának legközelebbi közlönye méltatja majd.
Mi se engedjük, hogy neve és műve kivesszen az emlékezetből és tegyünk róla, hogy érdemei elismerése mellett visszatérjen városunk köztudatába. Ez korparancs is!
Tisztelet emlékének.Nyugodj békében.
Fehér Sándor
______________________________________________________________________________________

Milí Priatelia histórie,
Milovníci prírody,
spomienkové Zhromaždenie!

„Avesquemultiplicentur super terram“. Množte sa okrídlené tvory, lietajte ponad zem. Týmito biblickými slovami začína svoje dielo o vtákoch Dr. Jozef Chrenóczy-Nagy, alebo ako ho niektorí poznajú: Jozef Chrenovský-Naď. Možno ani netušil, že aj vyše 100 rokov po svojej smrti a až 200 rokov po narodení, bude jeho životná dráha, húževnatosť a vytrvalosť, dobrosrdečnosť anáročnosť voči sebe, zmysel pre detaily a ľudskosť príkladom pre lekárov, prírodovedcov, pre Nitranov a vlastne pre každého človeka s citom pre hodnoty. Jeho diela sú čítané stále a je priam neuveriteľné, že to všetko bolo napísané ešte v predpredchádzajúcom storočí. Dr. Jozef Chrenóczy-Nagy sa narodil 25. júla 1818 v Nitre v rodine mestského richtára. Po ukončení základných a gymnaziálnych štúdií v Nitre, svoje vzdelanie rozšíril vo Vacove, Viedni a v Budapešti. Oženil sa s dcérou rakúskeho továrnika, Katarínou Limmerovou, s ktorou sa spoznal v Nitre a z ich manželstva sa narodili dve deti. Lekársku prax začal v Nitre a to tak úspešne, že sa relatívne rýchlo stalhlavným župným lekárom. Navštevovali ho iba tí najviac chorí. Keď starí Nitrania povedali že už bol u nich aj doktor Nagy …,potom sa jednalo o veľmi chorého pacienta. Publikoval množstvo rozsiahlych prác v oblasti medicíny, napr. o cholere v Nitrianskej župe. Ako nadšený prírodovedec so širokým spektrom záujmu sa zaoberal aj s pozorovaním vtáctva. Zapísal sa do prvej línie ornitológov Uhorska, teda aj súčasného Slovenska a na úrovni Nitrianska bol rozhodne jedným z najvýznamnejších priekopníkov ornitológie. Dodnes sú často citované jeho vzácne pozorovania z regiónu, napr. Nitry, Veľkého Cetína, Jelenca, Veľkého Kýra a ďalších obcí. V regióne zistil celkom 227 druhov vtákov a jeho dielo „A madár“, teda Vták, vyšlo v dvoch vydaniach. Pán doktor v ňom píše o pernatej zveri s veľkou emóciou, ale aj vedeckou presnosťou. Uvádza, že vtáky boli inšpiráciou básnikom, ale aj večným symbolom, napr. sokol boja, holub mieru. Písal tiež o plazoch, hmyze a rastlinách Nitrianskej župy, študoval, geológiu aj minerálne vody. Preslávil sa tiež históriou a geografiou, pričom bol autorom unikátnej trojdielnej práce „Miestopis Nitrianskej župy“. V r. 1858 sa stal členom korešpondentom Uhorskej akadémie vied. Pracoval v regionálnych a celoštátnych lekársko-prírodovedných spolkoch, často i ako predseda. Bol zostavovateľom lekársko-prírodovedných zborníkov župného spolku v Nitre, ktoré vychádzali v dvoch jazykoch. A keď už hovoríme o jazykoch: ovládal ich osem. Svoje práce publikoval v štyroch a to maďarskom, slovenskom, nemeckom a latinskom jazyku. Tvoril v dimenzii, ktorú by sme dnes nazývali: udržateľný život. Veď o čom inom je podpora zdravia a kvality bytia, či láska k prírode alebo život v harmónii s prírodou?
Dr. Jozef Chrenóczy-Nagy zomrel 11. februára 1892 ako 74-ročný. Jeho rodný dom (pôvodne označený aj pamätnou tabuľou) bol zbúraný už takmer pred pol storočím. Ulica, ktorá niesla jeho meno, bola dávno premenovaná, on však žije prostredníctvom svojich prác, a to nielen v písanom slove, ale tiež v našich spomienkach. Skláňame sa pred takmer zabudnutým hrobom nitrianskeho velikána, na ktorého môžeme byť právom hrdí. Je veľmi potešujúce, že hŕstka nadšencov Občianskeho združenia VitaPublicasa stará o miesto jeho posledného odpočinku. Niektorí súčasníci ho považujú za svoj vzor, či učiteľa, resp. radi sa k nemu vracajú a píšu o ňom. Spomeniem, aspoň niektorých – p. prof. Alexander Dudich, prof. Imrich Točka, Dr. Andrej Štollmann, Dr. Tibor Babó a ďalší. Jeho aktivity prezentuje aj regionálne Múzeum Podzoboria v Dolných Obdokovciach a celoživotné dielo bude hodnotené v nasledujúcom čísle Bulletinu Slovenskej zoologickej spoločnosti pri SAV.
Nedovoľme, aby meno a dielo tak vzácneho človeka vymizlo z našich pamätí a postarajme sa o jeho zaslúžený návrat do povedomia nášho mesta! Je to náš dlh a vlastne aj naša povinnosť voči nemu!
Česť jeho pamiatke. Odpočívaj v pokoji.
Doc. Ing. Alexander Fehér, PhD.

Varga Szilvia FB albuma
_________________________________________________________________________________________________________________

Related Photo Galleries