ELHUNYT TANÍTÓ BÉLA

ELHUNYT TANÍTÓ BÉLA

Épp ma értesültem Tanító Béla haláláról, őszinte részvétem gyászoló családjának.
Néhány levélváltás volt köztünk, az egyik levelét ezzel fejezte be:
"a zoboraljaiaknak azt üzenem, múltunk kötelez, és mától fogva egy finnországi imádsággal több hangzik el érettük, magyarságukban való megtartatásukért."
Tisztelettel és testvéri szeretettel
Tanító Béla
egy – nem bennszülött – magyar Finnországból
2002. 5. 25.
 
A teljes szöveg itt olvasható
 
Tisztelt Tanító Béla!
Nyugodjál békében és fogadd egy zoboralji magyar imáját üdvözülésedért.
Balkó Gábor
Kolon, 2008. febr. 13.

Tanító Béla (Kolozsvár, 1942. augusztus 18. – Finnország, Tampere, 2008. január 20.)
Tanító Bélával írásaimon keresztül ismerkedtem meg.
Dr. Varga László, a parlament korelnöke, kereszténydemokrata képviselő-akinek szellemi és közjegyzőileg is dokumentált örököse is lettem- hívta fel egymásra figyelmünket. Rendszeresen küldtem neki Tamperébe novelláimat, publicisztikáimat, a politikai helyzetről, arról lesz-e remény, eljön-e még a mi időnk: megvalósul-e a magyar nemzeti együvé tartozás? Riportjaimat, amerikai, kanadai, argentínai, marokkói, kuvaiti s európai utazásaimról szóló beszámolóimat. Dokumentumfilmjeimet, műsoromat a Duna, a Budapest-majd később Hír- majd a Zenit Tv-ben rendre figyelemmel kísértre interneten. Különösen nagyra értékelte a Magyarverés Délvidéken c. sorozatomat, valamint a Teller Ede magyar fizikussal kaliforniai otthonában készült kétszer egy órás dokumentumfilmemet, a Civil Jogász Bizottság missziós értékű, magyar- s embermentő tevékenységét.
Viszont hiányolta a magyar zenei kultúrát népszerűsítő, ápoló adásaimat.
A magyar közélet, a közgondolkodás, sorskérdéseink kérdései rendkívüli módon foglalkoztatták.
Ritkán találkoztunk Budapesten.
Terveztünk egy finnországi találkozót, életéről szóló portréfilmet is, ám az utóbbi időben erről már nem esett szó közöttünk.
Élet és halál mezsgyéjén egyensúlyozott.
Jól tudtam miféle kockázatos mutatvány ez.
Magam is bemutattam a teremtőnek- ezzel bíztattam.
Aztán elhallgatott.
S ma, döbbenten olvastam a hírt.
Örökre elhallgatott.
Különös, ám meghitt kapcsolatunkat ily kurtán-furcsán szakította félbe a halál.
A magyar zenei óriásnak, Kodály Zoltánnak a szellemiségét hordozó-népszerűsítő Tanító Béla nem tanít már bennünket.
Csak mi vehetünk példát emberi nagyságáról, őrizhetjük meg tiszta értékeit.
A magyarság szeretetéről és magas hőfokon való ápolásáról, vállalásáról.
M.Szabó Imre
A Magyarok Világa,
Főszerkesztője
műsorvezető-szerkesztő

A Finn Kodály Társaság vezetőségének tagja, elnökhelyettese, a Magyarok Világszövetsége Szabályzat-felügyelő Bizottságának elnöke, a Szövetség kétszeres kitüntetettje, a Finnországi Magyarok Egyesületének alapítója és elnöke, az emberi jogok finnországi követe, Tanító Béla, hosszantartó betegség után, 2008. január 20-án visszaadta lelkét teremtőjének.
Egyik dédanyja Leel-Ősy Krisztina révén Lehel vezér leszármazottja volt. Rokonsága Szenczy Molnár Borbáláig bizonyítható, Károli Zsuzsanna, a bibliafordító lánya szintén ősanyja volt.
A család Felvidékről származott.
Tanító Béla Debrecenben végezte zenei tanulmányait, majd ugyanitt a Kossuth Lajos Tudományegyetemen neveléstudományt hallgatott. Hegedűtanárként és zenekari muzsikusként Tamperében (Finnország) dolgozott. Feleségével, Hunyadi Viktória zongoraművésznővel 1979 óta tanítottak együtt a Pirkanmaan musiikkikoulu- ban. Közel 30 éven keresztül egyengette szívvel-lélekkel a Finn Kodály Társaság munkáját. Rendkívül fontosnak tartotta, hogy a finn zeneoktatást Kodály szellemében támogassa. Emiatt vállalta a sok-sok hosszú utazást a Társaság vezetőségi üléseire Tamperéből Helsinkibe, ahol finn kollégáival a finn zenetanárok továbbképzésének munkálatait, koncerteket, a Társaság folyóiratának számait tervezgették. Már a 80-as években jelentős szerepet játszott a Társaság működésében. Nem hiányzott egyetlen értekezletről sem. Az ügy érdekében szoros kapcsolatokat épített ki az Erdei Péter vezette kecskeméti Kodály – Intézettel.
Tanító Béla nem feledkezett meg Finnországba települt ("Suomeen suostuneet" Viljo Tervonen) honfitársairól sem. 1993-ban alapította meg a Finnországi Magyarok Egyesületét, illetve 1997-ben a Finnországi Magyarok Gyülekezetét. Az itt végzett tevékenységéért a Magyarok Világszövetsége kétszer is kitüntette. Az újjászervezett Magyarok Világszövetsége munkájában részt vett, mint a Választmány tagja, majd a Szabályzat-felügyelő Bizottság elnöke.
Dr. Pungur József, a Magyarok Világszövetsége Kárpát-medencén Kívüli Régiójának elnöke
Kádár György, Finnország
Magyar Online-net