Beíratások előtt Zoboralján – 2005

Beíratások előtt Zoboralján – 2005

Országszerte folynak az iskolai beíratások , és nem mondhatnám, hogy örülhetünk az eredményeknek.
Egy felmérés szerint a magyar gyerekek 19%-a szlovák alapiskolában tanul (Új Szó, 2001. március 23.-Dolník Erzsébet), Zoboralján ez 36,36%! E kimutatás szerint a magyar nemzetiségű óvodás gyermekek 87,62%-a jár szlovák állami óvodába Zoboralján!
Az 1999/2000-es tanévben 461, a 2004/2005-ös tanévben már csak kb. 330 magyar alapiskolás diákunk volt, és a csökkenés nem állt le! A 2008/2009-es tanévben egész Zoboralján kb. 230 diákunk lehet, de ehhez minden évben 25 elsősünknek kellene lenni, amiért keményen meg kell(ene) dolgozni!!! Tehát ha nem történik valami csoda, akkor 10 év alatt a felére csökken a zoboralji alapiskolások száma. De a Kukacon mégis akadt olyan bértollnok, aki azt állította, hogy a két lovagunk kezdeményezéseinek köszönhetően leállt az asszimiláció!
Ezek a számok rémisztőek, mégsem érzékelem, hogy érdemlegesen foglalkoznának az ?oktatásfelelőseink? ezzel a problémával.
Az elmúlt 10 évben EGYESEK a hatalom megszerzésével voltak elfoglalva, és ennek érdekében mindent elkövettek, megosztották a falvakban és a régióban a magyarságot, csakhogy eluralhassák Zoboralját, a következmények egy kicsit sem érdekelték. Lettek Jó és ROSSZ magyarok, EGYESEK és KETTESEK, GYŐZTESEK és VESZTESEK, KIVÁLASZTOTTAK és KIREKESZTETTEK, a puccs végrehajtói végezték a kategorizálást!
A GYŐZTESEK számára politikailag nem megfelelő személyek kezdeményezéseit meg kellett és meg kell akadályozni, ki kellett zárni ezeket a zoboralji közéletből, mivel veszélyeztették EGYESEKet egoista céljaik megvalósításában!
A számok mutatják, hogy a zoboralji magyar iskoláink vészhelyzetbe kerültek, ennek ellenére az elmúlt másfél évtizedben nem a magyar óvodai foglalkozások és a magyar alapiskolások számának megtartása volt a cél, hanem magyar középiskola létrehozása!!! A támogatások elosztásánál tavaly teljesen kizárták az óvodákat és kisiskolákat, mert a középiskolát kell fenntartani!
A fórumosok eléggé jól ismerhetik a mi helyzetünket, többször megírtam, hogy a magyar óvodai foglalkozások hivatalossá tételénél EGYES magyarok voltak, akik akadályoztak. Voltak, aki fölöslegesnek tartották a beíratások előtti családlátogatásokat, ennek ellenére ezek a járási oktatásfelelősek, többedmagammal bizonyítottuk, hogy meg lehet győzni a szülőket. Gímesen MKP képviselők voltak, akik ellene szavaztak a magyar igazgatóságú alapiskola létrehozásának!
A gímesi alapiskola példája magáért beszél, Gímesen nincs magyar elsős, de állítom, ha sikerül a magyar igazgatóság létrehozása, akkor most nem 29:0 a szlovák-magyar arány az elsős diákoknál!!!
Miért nem lehetett magyar igazgatóság Gímesen, ellenben a szomszédos Kolonban ezidő alatt 9 évesre bővítették a kisiskola szlovák részlegét?!
Miért nem volt az MKP érdekében, hogy ezt végbevigyék a magyar szülők?
Milyen szerepe volt ebben az Új Szónak?
Igy néz ki az MKP magyar oktatáspolitikája, hagyják elvérezni a gímesi iskola magyar részlegét, ezzel 4 magyarlakta falut!
Nem segítettek, pedig megtehették, hiszen az MKP 1998-tól a kormány tagja!!!
Csakhát a magánérdek, a hatalom, a meggazdagodás az, ami EGYES MKP tagokat elvakít, és ezek érdekében még Zoboralja magyarságát is képesek feláldozni!!!
Az egész Zoboralján 25 magyar elsősünk volt szeptemberben, de ezen nincs mit csodálkozni, többször hallottam, vagy olvastam, hogy konferencia volt zoboralji iskolaügyben, csak egyszer sem olvastam, hogy miben egyeztek meg az ?oktatásfelelősök?!
Mit tesznek azért, hogy a magyarlakta falvakban hivatalosan is legyen magyar óvodai foglalkozás, mert ez az alapja az iskolai beíratásoknak. Ha Kolonban 1985-ben a szülők nem védik meg a magyar óvodát – 20 év hosszú idő -, ki tudja lenne-e magyar iskola a falunkban!
A koloni és gímesi óvoda mutatja, hogy mit jelent az óvodai magyar foglalkozás a beíratásoknál! Ennek ellenére elhangzott az a híres mondat, hogy hülyeség magyar óvodát kezdeményezni, de a magyar középiskola létrehozása hőstett!
Az elmúlt másfél évtizedben elsősorban az óvodákkal és alapiskolákkal kellett volna foglalkozni, és megalapozni a középiskolásaink támogatását bármely magyar középiskolába járjanak. A beíratásoknál javítani az arányokon, elérni, hogy a homogén magyar családokból csak elenyésző legyen, a vegyesházasságokból pedig a felére csökkenjen a szlovák iskolába járó magyar gyerekek száma ? a gyerek születésétől foglalkozni a családdal, gyerekkel?..
Minek következménye a gyors asszimilációnk?
Az identitástudat hiányának, ezen kell változtatni, ezt kell megerősíteni, ezen nem segít a 20000 forint, hanem a nevelés!!!
És ha mindezek ellenére is sok magyar nemzetiségű gyerek szlovák iskolába jár, akkor el kell érni, hogy a magyar nyelvet és irodalmat választott tantárgyként tanulják a szlovák iskolában!!! A nyelvhatáron, a mi helyzetünkben ez is egy asszimilációfékező tényező, lehet hogy utópia, de meg kell próbálni!!!
Ezeken kellett volna dolgozni a rendszerváltás óta, csakhogy EGYESEK mással voltak elfoglalva!
Magyar diákokat akarunk, de a magyar szülőket mellőzzük!
Nem úgy működnek a magyar szülői szövetségek, ahogy a nyelvhatáron kellene, sok csak papíron vagy egyáltalán nem működik, mivel az iskola igazgatója a szövetség maga!
Ilyen formán, ha a szülőket nem vonjuk be az iskolai teendőkbe, ha nem érzik azt, hogy a gyerekükön, a gyerekükre kapott támogatáson és a tagdíj befizetésén kívül másért is fontosak, akkor ne várjuk el tőlük, hogy önmaguktól vállalják a családlátogatásokat, hogy környezetükben ösztönözzék a magyar vagy vegyes családokat a beíratásoknál.
Amíg a szülőket és a diákokat érintő dolgokat mások szervezik, addig ne várjunk javulást a beíratásoknál! Nem a Célalapok, az SzKC-k és más szervezetek hivatottak a beíratási program lebonyolítására, ezt a szülőkre kell bízni, mert őket és gyerekeiket érinti! A szülőknek érezniük és vállalniuk kell a felelősséget a magyar iskolák fennmaradásáért, de ha csak mellékszerepre ítéljük őket, mert más szervezeteknek kell a FŐSZEREP, akkor ne várjunk sikereket.
És amíg látszólagos és felnagyított sikerektől lesznek hangosak a médiák,- ezzel legitimálva az ilyen-olyan szervezetek részére kiutalt támogatások felhasználásának hasznosságát-, addig ne várjunk javulást a beíratásoknál.
A sajtónak fontos szerepe van az asszimiláció elleni küzdelemben, sajnos Zoboralján nem volt ösztönző hatása, a gímesi ügyben épp ellenkezőleg, nem tartotta ésszerűnek a különválást, mert úgy kívánta meg a politika! Minek olyan községben a magyar iskola, ahol lassan nem lesz elsős, ezzel érvelt(agitált) az újságírónő a magyar igazgatóság ellen. Ekkor még úgy 40 diák volt Gímesről és Lédecről, még most is 22 gímesi és 7 lédeci diák jár a magyar részlegre, ezekre nem gondolt, vagy ezeket már úgy kell elkönyvelni, hogy csakis szlovák családot fognak alapítani, ezért nem lesz szükség a magyar igazgatóságú iskolára???!!!
A moldvai csángóknál idén már kilenc faluban 450-en tanulnak magyarul írni és olvasni az iskolákban!!! Tudni kell, hogy ezekben a falvakban évtizedek óta nem volt magyar pap és magyar iskola! Nekünk Zoboralján előbb csángósorsra kell jutnunk, hogy felébredjen bennünk a felelősségtudat őseink (nyelve) iránt???!!!
Ha “oktatásfelelőseink” komolyan gondolják az asszimilációnk megfékezését, sok mindenen változtatni kell Zoboralján, nem csak teliszájjal magyarkodni, hanem ténylegesen tenni a magyarságért.
De ami a legfontosabb, el kell távolítani azokat a ?megélhetési magyarokat? vezető pozíciójukból, akik a magyar iskoláink vészhelyzetét, Zoboralja haldoklását csak jó biznisznek tartják!
A 2001-es népszámlálás szerint már csak 10 ezer magyar él Zoboralján, úgyhogy ideje lenne FELÉBREDNI!!!
Balkó Gábor Szerkesztette: bg – 2007.11.30. 02:07

Az igazságot ki kell mondani mindig, még akkor is, ha kedvez?tlen visszhangra talál, és az igazságot minden kínálkozó alkalommal annyiszor kell hangsúlyoznunk, amíg azt mindenki tudomásul veszi.
Esterházy Ján

Eredeti szöveg a Felvidék Fórumon – 2005.01.28. 01:31
Zoboralja iskolái
Az első szakmai értékelés: “uncsi vagy BG..” egy mosolygó emotikon kíséretében! Vajon a névtelen szakértő 11 év után is így látja?!

Az egyik bekezdés későbbi átértékelése: “És ha mindezek ellenére is sok magyar nemzetiségű gyerek szlovák iskolába jár, akkor el kell érni, hogy a magyar nyelvet és irodalmat választott tantárgyként tanulják a szlovák iskolában!!!”

A szövegben olvasható részt később Sándor Anna tanárnő véleményét megismerve átértékeltem, vagyis olyan községekben, melyekben működnek magyar iskolák, semmiképp nem ajánlatos a szlovák iskolákba bevezetni a magyar nyelvű tanítást, mert ezzel további veszteségeket szenvednének a magyar iskolák!!!