Beíratások előtt – 2008. jan. 15. – Pátria rádió

Beíratások előtt – 2008. jan. 15. – Pátria rádió

A Naprakész műsorban Bauer Győző professzor, Pék László, a SZMPSZ elnöke és Cúth Csaba Via Novás mellett telefonon engem is megszólaltatott Tóth Erika műsorvezető, amit ebben a levélben köszöntem meg:

Erről a Pátriás beszélgetésről a régi Zoboralja portálon nem készítettem beszámolót, csak ezt a levelet találtam és véletlenül ma megtaláltam az audiót is.

Nem vagyok valami jó riportalany, de azért dióhéjban bemutattam a zoboralji valóságot, kb. a 40´ perctől egy hosszabb és egy rövidebb belépőm volt, említettem a magyar óvodák hiányát, s hogy nem a kevés gyerek a probléma, hanem az, hogy nem a népszámlálás szerint vannak a beíratások, említettem Nagycétényt, hogy a majd 80%-os magyarságnak 5 beíratottja volt, a szlovákoknak pedig 6… a stúdióban mindhárman válaszoltak.

Pék László helyi sajátosságnak értelmezte a mondandómat, a szórvány pusztulása szerinte megállíthatatlan, de nem szabad feladni, említette az Alsóbodoki Középiskolát, s hogy szerinte én úgy érzem, hogy a többi középiskolásunkat elhanyagolják – utólag ezt csak megerősíthetem, az elhanyagolás tény és való igaz! A riport idejében még talán nem szoktam mondani, hogy Zoboralja asszimilációs minta, tehát nem csak helyi sajátosságról beszéltem.

Bauer Győzőnek nem tetszett, hogy a felelősséget átruháztam a közéleti vezetőkre, pedig az azóta eltelt évek csak megerősítettek ebben, a szülőket és nagyszülőket a felelősök ranglistáján az utolsó helyre sorolom, nagyon sokan megelőzik őket, a médiának is sokkalta nagyobb a felelőssége, hiányoznak az oknyomozó riporterek, és egyelőre nincs média, mely leközölné a valóságot, hogy a túlzott mo-i gyámkodás végez ki bennünket.

Cúth Csaba pedig azt üzente, ha meghívást kapnak, szívesen eljönnek a Beíratási körútjukkal Zoboraljára – tőlem nem kaptak meghívást, mert nagyon rossz véleményem volt a körútjukról, melyet a fórumokon közöltem, csakis Via Nova magamutogatásnak tartottam, nem a közösség érdekében. Gubík László és Esterházy János

Tóth Erika a Pedagógia Szövetség beíratosokkal kapcsolatos kiadványából idézett, melyben Lendvai Tibor hiányolja a jövőképet és stratégiát, ezért a politikusokat és értelmiséget tartja a felelősnek, ezzel pedig megerősítette az én véleményemet a felelősökről és cáfolta Bauer Győző ezzel kapcsolatos negatív értékelésemet, hogy “nagyon nagy a baj, amiért átruházom másokra a felelősséget” – éppenséggel a valós felelősök ruházzák át saját felelősségüket a nem magyar iskolát választó szülőkre!
Jövőkép és stratégia 10 évvel később is hiánycikk a szlovákiai magyarságnál!
Bár 2006 februárjában feltettem a Zoboralja portálra és néhány internetes fórumra a Nemzetstratégiámat, ezt kellett volna kibeszélni, megvitatni és megvalósításra véglegesíteni, de sem ez, sem a 2013-ban ismertetett ZMAK projekt, a gyerekszaporulat megduplázása differenciált gyerektámogatással nem volt nyerő!
Nemzetstratégia
Mi lesz a szórványokkal?! ÉBREDJ MAGYAR!

Négy nappal később a Pátria rádió Hétről hétre műsorában B. Kovács József szerkesztő beszélgetett Ladányi Lajossal, tessék meghallgatni és össze lehet hasonlítani az elhangzottakat a jelenlegi valósággal, mit tanultak az “intő példákból”. A nemzetstratégiáról és a szórványokról is szó esett, “gyorsan kell cselekedni, de nem elhamarkodottan”, de nem is hamarkodták el, hisz még most sincs nemzetstratégia! A 2 órás műsor közepétől, az 56´-től van a beszélgetés Ladányi Lajossal:

Közben találtam egy Új Szó (Vrabec) cikket a 2009-es beíratásokról, ez is sokatmondó, megerősítette a “végveszélyt” amire Tóth Erika utalt, amit tőlem olvasott a Zoboralja portálon.
Új Szó: Zsérén és Gímesen nem lesznek magyar elsősök
A cikkben többek között olvashatjuk, hogy “Kálazról ötödik éve nem írattak elsőst magyar iskolába, vagyis 2005 óta, az iskolabusz már csak néhány felső tagozatos diákot szállít Nagycéténybe”. – Ez a hír pedig azért érdekes, hogy abból a Ladányiból csinált az MKP szórványszakértőt, melynek a szülőfalujában már 2005 óta nincs magyar beíratott, de még 2018-ban is szakértősködik, magyar óvodát alapít Nagycétényben, miközben 1999-ben megfúrták a magyar óvodai foglalkozások hivatalosításának a kezdeményezését, akkor jelentette ki Csehin, hogy “hülyeség magyar óvodát kezdeményezni” – Ladányi Lajos és Tóth Klára magyar óvoda alapítási kezdeményezése! És a pogrányi Talentum alapiskola alapításban is nagy valószínűséggel benne van a “kálazi szórványszakértő”.
Megtudhatjuk, hogy “Alsóbodokon négy magyar elsős lesz. Dacára annak, hogy a faluban magyar középiskola működik, kétszer annyi gyereket írattak szlovák osztályba, mint magyarba“, miközben a rendszerváltás utáni népszámlálások alapján Kolon után Alsóbodokon volt a legkisebb lemorzsolódása a magyarságnak, ez a 2. hely a 2021-es népszámláláskor valószínűleg veszélybe kerül. A kisiskola magyar részlege jelenleg 2 diákkal működik!
Mivel a középiskoláról semmilyen statisztikai adatok nem elérhetőek, ez a cikk pótolja a hiányt: “A 2000-ben alapított Alsóbodoki Vállalkozói Magán-Szakközépiskolának jelenleg négy osztályban 87 diákja van, közülük 27 – vagyis egyharmaduk – zoboralji.” Tehát 2/3 más régiókból, ezzel meggyöngítették az ott működő középiskolákat.
A szlovákiai magyarság rendszerváltás utáni oktatáspolitikája egy katasztrófa, akkor alapítottak új középiskolákat, mikor a beíratások száma hosszú éveken csökkenő tendenciát mutatott.
Nem új középiskolák kellettek, hanem a meglévőket korszerűsíteni minden téren, hogy mindenben felülmúlják a szlovák középiskolákat!

A Pátria facebook oldalán a Jaffás és a Kofolás rovat audiós felvételeiben foglalkoznak a megmaradásunkkal, az asszimilációval, egyelőre nem volt időm véleményezni:
A Jaffás és a Kofolás 16. rész
20. 05. 2017 13:55
Kik élnek szórványban és a nyelvhatáron? Milyen iskolák közül választhatnak? Van-e elég magyar tanítási nyelvű szakközépiskola és szakiskola? Hogyan befolyásolja a hiányos hálózat az iskolaválasztást? Pályát választ a tanuló vagy nyelvet? Hizsnyai Tóth Ildikó és Kerényi György beszélgetése nyelvi hátrányokról és előnyökről.

A Jaffás és a Kofolás 15. rész
13. 05. 2017 13:55
1 adás, 2 falu, 3 névrokon
Miért fogyatkozik a magyar szó a nyelvhatáron és a szórványban? Hogyan befolyásolja a nyelvcserét a magyar iskola hiánya? Miért borul fel a nyelvek évszázados egyensúlya egy településen? Melyik felét kell védeni egy nyelvhatárnak? Mit tud tenni a helyi magyar közösség? – kérdezik egymástól és interjúalanyaiktól Hizsnyai Tóth Ildikó és Kerényi György.

Fotó: Nagycétényi Alapiskola

Balkó Gábor
Kolon, 2018. ápr. 21.