Az identitásvállalás elemei és az asszimiláció mértéke MI VÁR RÁNK?!

Az identitásvállalás elemei és az asszimiláció mértéke MI VÁR RÁNK?!

Magyar kulturális rendezvények, mint falunapok; megemlékezések magyar történelmi eseményekről-személyekről; helyi, regionális, nemzetközi folklór és énekkari műsorok-fesztiválok; magyar előadások; magyar fimvetítések, továbbá magyar óvodák és iskolák; magyar utcanevek; kétnyelvű községi nyomtatott újság; kétnyelvű községi honlap; magyar vagy kétnyelvű községi monográfia; magyar civil és kulturális szervezetek – ezek kiadványai; magyar mise, elsőáldozás, bérmálás, esküvő, keresztelő, temetés; hivatalos magyar név; kétnyelvű cégtáblák, és még biztosan van sok eleme az identitás vállalásnak-megtartásnak, illetve az asszimilációt lényegesen befolyásoló tényezők sorának. Két nagyon fontos elem, a gyermekvállalás (kevés a többgyermekes család ill. sok a szabados), és a régió magyarságának gazdasági ereje – a magyar kézben lévő cégeknek, vállakozásoknak, magyar vállakozóknak meghatározó szerepük van a magyarság megmaradásában.

Az identitás megtartásának ereje attól függ, mely elemek, milyen mértékben vannak jelen a kisebbségi életünkben, ennek az elemzésével lehet felvázolni a rendszerváltás óta eltel időszak és jelenlegi identitásvállalás hatékonyságának kerékkötőit, mert sajnos közel vagyunk ahhoz, hogy már nem lesz visszaút, ennek megakadályozása elsősorban az iskoláink megmaradásától és felélesztésétől függ.

Tavaly december elején iskolamentési fórumot kezdeményeztem, a felhívástervezetben úgy fogalmaztam, hogy „akinek van ötlete és elképzelése jöjjön el, közösen biztosan találunk megoldást – én ismertetem az elképzelésemet, mely összefogással megvalósítható és eredményes lenne”. A megfogalmazásomban kifogásolták azt a félmondatot, melyben ÉN ismertetem az elképzelésemet, mert másnak nem lesz?! Átfogalmaztam, de mástól nem hallottam semmilyen elképzelést febr. 16-án!

Néhány hete kérdeztem, ki hogy látja, van elmozdulás a „kerekasztal“ óta, vagy minden maradt a régiben?! Senki nem válaszolt, ami annyit jelent, hogy semmi változás nem történt, tovább sodródunk és morzsolódunk, fontosabb volt az MKP-sok népszerűsítése, mint elgondolkodni siralmas helyzetünkön és megpróbálni változtatni az eddigi „jó és helyes úton“! Azóta senki nem foglalkozott a iskolamentő fórummal, a média „hatalmas címszavakkal“ számolt be a kerekasztalról, de már az eredmény egyáltalán nem érdekli a tisztelt szerkesztőket, elvégezték munkájukat, glóriát tettek az MKP-sok fejére, ennyi!!! Az efféle öncélú és tempójú magyarságmentés már a tömbmagyarságnál sem lehetséges, nemhogy egy haldokló régióban!
És még egy nagyon lényeges tényező, a megosztás és megosztottság, ez okozta és okozza a legnagyobb károkat közösségünkben, és épp a megosztók mutogatnak másokra, eddig beváltak ez és más hazugságaik.

Tehát a „zoboralji kerekasztal“ tanácskozásnak semmi eredménye nincs. Čaplovič iskolák halállistája kellett az ébredéshez.

De valóban ébredésről van szó?!

Mert mit várhatunk, ha ismét az MKP irányítaná az alapiskoláink megmentését, akik eddig is irányították?! Legnagyobb pofátlanság, hogy a pogrányi megbeszélésen az a Ladányi Lajos és Szigeti László voltak jelen, akiknek az iskoláink leépülését köszönhetjük!

Emlékeztetem az urakat és minden zoboralji magyart, hogy 2003. január 31-én, Zsérén Csáky Pál miniszterelnökhelyettes adta át a félévi bizonyítványokat, a nyilatkozatából:

„Szeretnénk átfogó képet kapni a zoboraljai helyzetről, az elemzés két-három héten belül megvalósulhatna, és márciusban találkozót hívnánk össze. A kormánytagok, államtitkárok, parlamenti képviselők, valamint az érintett községek polgármesterei és pedagógusai vitatnák meg, mi lehet a zoboralji iskolák számára az optimális megoldás.“

Az elemzésről nem tudok, és nem is Csáky Pálnak kellett elvégezni, de 4 hónap múlva megtapasztaltuk az eredményt, a gímesi önkormányzat MKP-s képviselői 2003. június 2-án a magyar igazgatóságú alapiskola létrehozása ellen szavaztak! Háromszorra sem sikerült a magyar részleg önállósulása, mert sem az MKP, sem a média nem állt a magyar szülők kezdeményezése mellé! Pedig nyilvánvaló, hogy a különálló magyar igazgatóságú iskola életképesebb a szlovák többségű, szlovák igazgatású vegyes iskolánál!

S eközben már Ladányi MKP-ja keresztbetett a magyar óvodai foglalkozások hivatalosításánál – „hülyeség magyar óvodát kezdeményezni“!

BŐVEBBEN – ITT

De hiányos a halállista, a gímesi és nagykéri 1-9 és a kisiskolák nem szerepelnek Čaplovič jegyzékén, szerencsére vagy szerencsétlenségre, mert a magyar részlegek szlovmagyar alapiskolákhoz tartoznak, ez a szerencse, de épp Gímes és Nagykér és a kisikolák vannak a legvészesebb helyzetben, ez pedig katasztrófa, amit elsősorban mi magyarok idéztünk elő!

MI VÁR RÁNK?!
Az elmúlt évtizedek és a jelenlegi nemzetmentés eredménye és a jövő!

Nyitra vidéke 26 magyarlakta településének összesített eredménye grafikusan ábrázolva.
Három adat fix, az 1991, 2001 és 2011-es népszámlálások, az utóbbitól kiindulva balról jobbra 5 lehetséges eredményt vázoltam fel a grafikonon:

Piros – az elmúlt időszak iránya, mely szerint már 20 év múlva 1000 alá kerülhetünk, ezt én sem hiszem, ez abból adódhat, hogy nem vagyok demográfus, ez laikus grafikon, valószínű, hogy a csökkenő létszámmal a grafikon meredeksége is mérséklődik, így 2-3? évtizeddel eltolódhat a végzet, tehát nem 2031, hanem 2061.

Ezen kell sürgősen változtatni!!!

Ahhoz, hogy elérjük a sötét- és világoskék vonalas eredményeket, már lényeges változásoknak kell végbemenni a magyarság- és iskolamentésben, a zöldről nem is beszélve!

SÁRGAsürgős életmentő beavatkozás!

A következő népszámlálásig 8 év van, és nem látszódik-érződik a változtatási szándék, ezért csak mérsékelt javulást mutat a sárga grafikon, az ezt követő 20 évben már lényegesen lefékeződne az asszimiláció, sőt pozitív irányt venne, de ehhez lényeges változásnak kell végbemenni Zoboralján!

Már a rendszerváltáskor halottnak nyilvánították Zoboralját, ami nagyon szerencsétlen kijelentés volt, mert belénk és mindenkibe belekódolták a „Zoboralja menthetetlen-t”. Ez NEM IGAZ, csakis rajtunk múlik, kinek hiszünk, a „temetkezési vállalkozóknak”, vagy azoknak, akik hisznek és bíznak Zobor-vidék megmentésében és tenni akarnak érte. Egységben ZOBORALJA MAGYARSÁGÁNAK van esélye a FELTÁMADÁSRA, és ÖNERŐBŐL!

ÉBREDÉS!!!

Balkó Gábor
Kolon, 2013. aug. 20.
www.zoboralja.sk