A nagyszarvai szlovákok szlovák iskola igénylése

A nagyszarvai szlovákok szlovák iskola igénylése

A nagyszarvai szlovákok szlovák iskola igénylése

Négy és fél napja egy rövid felvezetővel a facebookon megosztottam a Bumm.sk cikkét, amit rövid párbeszéd követett Kovács Tibor nagyszarvai lakossal – A facebook bejegyzés a párbeszéddel
A nem facebookosoknak a rövid bevezetőm:
„A Nagyszarván (Rohovce) és a környező községekben lakó szülők kedden, május 29-én ismételten szlovák osztályok nyitását fogják követelni a község testületi ülésén, melyre a nagyszarvai kultúrházban kerül sor.“

Mivel se nem a szülőfalumról van szó, se Zoboralját nem érinti, így csak általánosságban röviden:
-a rendszerváltásig Szlovákia mindent elkövetett a megkaparintott magyar területek felhígítására és megtisztítására, de a rendszerváltás óta mondhatom mi magyarok valósítjuk meg Benes tervét.
Mi adjuk szlovák iskolába a gyerekeinket, unokáinkat, mi adjuk el a megüresedett házainkat a szlovákoknak, mi nem teszünk semmit az ellen, hogy kevesebb legyen a vegyes házasság, s hogy ne csak szlovák, hanem kétnyelvű legyen, tehát a magyar tömb felhígítását elsősorban mi végezzük el!!!
EMLÉKEZTETEK, minek volt a következménye Trianon?
Nem vagyok szakértője Trianonnak, de a véleményem, hogy Magyarország rossz bel- és külpolitikájának, főleg a kisebbségekkel szembeni elmagyarításnak, ezért dördült el a lövés Szarajevóban, mely nem csak Ferenc Ferdinándot végezte ki, hanem főleg Magyarországot és ezzel mi határon túlra kerültek lassú nemzethalálra lettünk ítélve.
Trianon után a szlovák kisebbségből többség lett, a vélt és valós sérelmeit kamatostól visszaadta nekünk, még 100 évvel Trianon után is sokan ebben és ebből élnek, vagyis a magyargyűlöletből.
Épp ezért már többször említettem, hogy a magyar többségű települések nagyon gondolják meg a viszonyukat az ott élő szlovák lakosokkal szemben, mert amit most nyújtanak a szlovákoknak, az az unokáik magyar jövőjének a megalapozása, ahogy most viselkednek a szlovák kisebbséggel szemben, ugyanolyan viselkedéssel szembesülnek majd a kisebbségbe került unokáik felnőttként, öreg korukban!!!

És a Bumm cikke: Nagyszarva – A testületi ülésre is elmennek a szlovák osztályokat követelő szülők

Ma olvasva a Paraméter tudósítását,
Paraméter: „A szórólapot felszúrhatják, ahova akarják” – forrtak az indulatok a nagyszarvai testületi ülésen
az egyik képviselő durva kijelentése késztetett a reagálásra, a Paraméter is ezt választotta a cikk címének, a szórólapot “oda tehetik vagy felszúrhatják, ahova csak akarják.”
Egy önkormányzati képviselőnek minden lakost kell képviselni, aki ilyen hangnemben beszél a helyi szlovák lakosokról, annak nincs helye egy vegyesen lakott település önkormányzatában!
A jövőt illetően mindenképp hasznosnak tartom, hogy nagy nyilvánosságot kapott a magyar többségű település szlovák lakosainak a kérelme-kérvényezése szlovák osztályok nyitására, mert ezzel egy újabb fenoménnel kell szembesülnünk a magyar-szlovák vagy szlovák-magyar kapcsolatokban helyi szinten, ami a felgyorsuló asszimiláció miatt gyakori lehet, hasonló esetekkel gyakrabban lehet majd találkozni.

A képviselő hozzátette, két gyerek miatt luxus lenne szlovák iskolát nyitni a községben, a hozzászólását pedig a jelenlévők zöme hangos tapssal értékelte.

A képviselő úr figyelmébe ajánlom:
Zoboralján az Alsóbodoki Alapiskola magyar részlege már második éve(ha nem több) 2 diákkal működik, Nyitracsehin jelenleg 3 diák jár az alapiskola magyar részlegére, Zsérén 2016-ban bezárt, de lehetséges, hogy idén szeptemberben 2 diákkal újra indul a magyar részleg!
A jelenlegi asszimilációs trend szerint néhány évtized múlva ez a jövő vár a nagyszarvai magyarság unokáira, dédunokáira, és biztosan nem fognak majd örülni, ha a „szórólapot oda tehetik vagy felszúrhatják, ahova csak akarják.”

Melllesleg jogos a nagyszarvai magyarok félelme, hogy a szlovák iskola elszippantja a magyar gyerekeket, mert ez mindenképp benne van a pakliban, de nem azért, mert minisztereket akarnak a gyerekükből, hanem azért, mert a magyar iskola nem tanítja meg a gyerekeiket kellő szinten szlovákul, amire az életben szükségük lesz. De szerintem azzal, hogy az elszippantás veszélyének kibekkelésére nem engedélyezik a szlovák részleg nyitását, csak egy időre tolják el a veszélyt, a probléma megoldatlan marad.
Ezzel nem azt sugallom a nagyszarvaiaknak, hogy nyissanak szlovák osztályt, hanem a szlovák szülők jogos igényének megoldását nem szabad hagyni az emóciókra.

A Gímesi AI SzMSZSZ-e 1998-ban határozatot fogadott el a magyar részleg önállósulására, ami nem tetszett a többségi szlovák részlegnek, a szintén többségi szlovák iskolatanács határozatot fogadott el, melyben ellenezték a különválást, többek között erre is hivatkozott a járási iskolaügy az elutasításnál.
Az iskola igazgatónője és én, mint a Szülői Szövetség elnöke kétszer tárgyaltunk a gímesi önkormányzattal, arra voltak kíváncsiak, miért akarunk különválni. A válaszom, a magyar részleg leépülése gyorsítja az asszimilációnkat, a megfékezésében a magyar igazgatóságú iskola mindenképp segíthet, mert életképesebb a szlovák többségű vegyes alapiskola magyar részlegénél.
A kérdezősködők nem a szlovák képviselők voltak, hanem az állítólagos magyarok, az egyik szlovák azt válaszolta, „robte si osvetu”, vagyis műveljük-neveljük a magyarságot, és ebben nagyon igaza volt. Olyan erős identitású magyarságot kell kinevelni, hogy semmi sem tántoríthatja el a gyökereitől, de sajnos az identitáserősítéssel kellően nem foglalkozik senki!!!
Tehát a félelmet a szlovák iskolától nem azzal kell elűzni, hogy nem nyitok szlovák iskolát, hanem erős identitású magyarok nevelésével, utánpótlás neveléssel úgy az iskolák részére, mint a hagyományőrzőknél, néptáncosoknál, cserkészeknél, színjátszóknál és más csoportoknál.
Az iskola megmentésére van a „köldökzsinór program“, de nem a magyar kormány köldökzsinór programja, hanem a sajátunk, aminek lényege, hogy 9 iskolaév után nem hagyjuk elszakadni a köldökzsinórt, mely a diákot az iskolához kötötte, hanem még erősebbre fonjuk, hogy a nagy szlovák viharos tenger hullámai ne nyeljék el a volt diákunkat.
A köldökzsinór program = állandó szoros kapcsolat az iskola és az öregdiák között, névnap, szülinap, érettségi, házasság és főleg a gyerek születése-keresztelő, öregdiák találkozók szervezése, stb., tehát ha az óvoda-iskola-pedagógusok-szülői szövetségek közösen a volt diákokkal erős köldökzsinórt fonnak, akkor biztosított az iskola utánpótlása!
És még egy nagyon fontos tényező, a magyar iskoláknak sokkal jobbaknak kell lenni a szlovákoknál úgy oktatási téren, mint felszereltségben, tornaterem, uszoda stb. Sokkal vonzóbbaknak kell lenni, hogy nem csak a színmagyar családok és a vegyes házasságok, hanem a már magyarul nem tudó, de magyar gyökerekkel rendelkező szülők is a magyar iskolákba íratják gyereküket, ezzel tisztelik meg a magyar őseiket.
A csángóknál a gyerekeket sok esetben először magyarul kellett megtanítani.
Gímesen történt néhány éve, egy betelepült szlovák család a magyar részlegre szándékozta adni a gyerekét, épp a magyar nagyszülők miatt, de aztán mégis a szlovákok hálójában kötöttek ki, mert egyelőre erre nem vagyunk felkészülve.

A nagyszarvai szlovák szülők iskola problémájával már egy netújságban is foglalkoztak, napalete.sk: Samospráva na juhu ovládaná Maďarmi odmieta školy pre slovenské deti
A facebookos utolsó válaszomban ezzel kapcsolatban írom:
az efféle negatív propaganda, mint a szlovák cikkben olvasható, nem csak a nagyszarvaiakat érinti, hanem általánosan az itt élő magyarságot, már megint a magyarokkal van baj, nem akarnak szlovák iskolát…az ilyen negatív előzmények után bámit kérne bármely magyar kormánytag, legyen Híd vagy MKP, mégha jó is a kapcsolatuk a szlovák pártokkal, semmi esélye nem lenne elfogadtatni a parlamentben….
De már a Markíza TV-ben is volt egy tudósítás, sőt már Lubyová miniszter törvénymódosításról beszélt, tehát mostantól már nem csak nagyszarvai ügy.

Népszámlálás
1991 – 1103 lakosból 971/88% magyar, 102/9% szlovák
2001 – 1037 lakosból 909/88% magyar, 120/12% szlovák
2011 – 1192 lakosból 852/71% magyar, 204/17% szlovák

Hírek.sk videója:

Közben a facebookon válaszolt Kovács Tibor ITT és ITT, a kialakult párbeszéddel később kibővítem a bejegyzésemet.

Balkó Gábor

Fotó: Paraméter