A magyar lakosok arányának változása Zobor-vidék falvaiban 1991-2091

A magyar lakosok arányának változása Zobor-vidék falvaiban 1991-2091

Öt-hat éve többet foglalkoztam a statisztikákkal, készítettem táblázatokat a népszámlálásokról, a magyarság csökkenéséről és szlovákság gyarapodásáról, grafikus népszámlálást, hogy könnyebben érzékelhető legyen a változás, illetve a veszteségeink.
Az alábbi dokumentum a tábláztokkal 23. ‎novembra ‎2012, ‏‎14:28:46-kor volt elmentve és 25. ‎augusta ‎2013, ‏‎23:23:20-kor módosítva, tehát lassan 5 év telt el az utolsó módosításától, mikor összeállítottam az ismert adatokból és ezek alapján a vélt prognózisomat a jövőnket illetően.
De közben a napokban belelapoztam az online hírekbe, és a ma 7-en egy videó címre lettem figyelmes: VI. Martosi Szabadegyetem – Kövér László szerint meg kell teremteni a közép-európai identitást.
Nem néztem meg, mert már jobban oda kell figyelnem az egészségemre, s már régóta állítom, hogy annyit értenek a mi identitásunkhoz, mint eszkimó az oroszlánvadászathoz, és biztosra veszem, hogy ezek az okosnál okosabb nyilatkozatok egy kicsit sem segítik a megmaradásunkat.
Talán tavaly vagy előtte a facebookon találkoztam Kányádi Sándor véleményével az identitással kapcsolatban, az első helyre a nemzetet helyezte, ezzel egyáltalán nem értettem egyet, nálam első helyen a szülőföld van, kisebb és tágabb szülőföld – Zoboralja, Zobor vidéke, következik Szlovákia magyarsága, mert ha ezeket elveszítjük, ezzel kisebb lesz a nemzet!
De erre nem kaptam választ, és most Kövér László még tovább ment, közép-európai identitást teremtene.
Kövér László parlamenti elnök úr, én megelégednék az erős szülőföld identitással, vagyis a szülőföld szeretetével, mert eddig a szülőföldemen, Zoboralján, a nemzeti identitás címén óriási károkat okoztak az itt élő magyarságnak és a magyar iskoláknak, köztük az Ön által is díjazott alsóbodoki vállalkozó!

De nézzük a „prognózisomat”, alább a pdf dokumentum a táblázatokkal, és a következő pdf a népszámlálási adatokkal. Nem értem, hogy a 2011-es adatoknál miért nem fix számot használtam, hisz már a népszámlálás lezárult?!
Esetleg mikor belekezdtem a prognózisom kidolgozásába még nem voltak publikálva, még dolgoztam az anyagon, még nem volt véglegesen lezárva, épp ezért nem lett közreadva, és tessék úgy kezelni a prognózisomat, hogy nem vagyok az asszimiláció prognosztizálásának a szakértője.
A felső táblázat az 1910-es adatokkal kezdődik, s mint látható, 24 településből mindegyik 60% feletti, Nyitrát leszámítva, 100 évvel később már csak Nagycétény és Nyitrageszte vannak 60% felett, Alsóbodok és Nagykér még 50% felett (a következő népszámlálásig), a többiek 50% alatt.

Ha nem jelenik meg a pdf dokumentum F5 billentyűvel újra kell indítani az oldalt.

Az első pdf-ben két táblázat van, tehát 2-féle asszimilációs kulcsot használtam, az egyik pozitívabb, a 2021-es népszámláláskor az egyik szerint:
2021 – 50% 1/2 –7868,
a másik számításom szerint pedig:
2021 – 43,48 1/2,3 –6863 magyar lesz Zoboralján.
Három év múlva megtudjuk mennyit tévedtem, és kárunkra vagy hasznunkra.
A táblázatok ill. a piros betűs figyelmeztető kérdésem alatt volt „Szöllős-Vinodol”, csak ennyi, valószínűleg az itt élő magyarokkal is szándékoztam foglalkozni, mert semmilyen kapcsolat nem volt és nincs Zoboralja és Szöllős magyarjai között, csakis a nyitrai református egyházzal van kapcsolatuk.

A facebookra 2018.06.21-én készítettem bejegyzést a koloni szőlőhegyről és egyébről, de csak 6 nap múlva, 2018. 06. 27-én készült el és tettem fel, íme:
A szőlőhegy alatt terül el Zoboralja egyik legkisebb magyaroklakta települése Nyitrageszte vagy csak Geszte, mi így nevezzük.
A népszámlálási adatok szerint a rendszerváltás után Zoboralja legmagyarabb faluja volt 92,29% magyar lakossal, 7,71% szlovák. A következő népszámláláskor már kevéssel több, mint 10%-os vesztesége volt a magyarságnak /82,54%/, a szlovákoknak pedig megnőtt majd 10%-al 17,4%-ra.
Legutóbb, 2011-ben pedig tovább növekedett a veszteségük, a rendszerváltás utáni 92% felett magyarlakta településen már csak 67,04% vallotta magát magyarnak, a 7,71%-os szlovákság száma pedig több mint négyszerese lett, 32,41%-ra nőtt!!!
A legmagyarabb falu 2011-ben leszorult a 2. helyre, jelenleg Nagycétény a legmagyarabb, az 1991-es 83,87%-ról 2011-ben 69,08-ra csökkent az arányuk, míg a szlovákoknak 14,50-ről megduplázódott 29,49%.
A 3. legmagyarabb Alsóbodok, 1991 – 77,65% M, 22,35% SK, 2011 – 58,84% M, 38,05% SK.
Az 1991-es népszámlálás szerint 9 magyar többségű település volt Zobor-vidéken, +1 közösigazgatású és Nagykér az érsekújvári járásban:
Alsóbodok, Csehi, Csiffár, Kalász+Bábindal, Kolon, Lédec, Nagycétény, Nyitrageszte, Pográny, Zsére, Nagykér
A 2001-es népszámlálás szerint 50% feletti települések:
Alsóbodok, Csehi, Kolon, Nagycétény, Nyitrageszte, Pográny, Zsére, Nagykér.
Kiestek: Csiffár, Kalász+Bábindal és Lédec
2011-ben már csak Alsóbodok, Nagycétény, Nyitrageszte és Nagykér maradtak 50% felett, s bár Kolonban 50% alá kerültek a magyarok, még többségben voltak.
A 2021-es népszámlálás után további veszteségeket könyvelünk majd el, mindkét említett legmagyarabb település az 50%-os határhoz kerül, a lakosokon függ még felül maradnak, vagy már alá kerülnek, lehetséges, hogy csak Nagycétény marad 50% felett, de az is meglehet, hogy senki.
Mi lehet a rohamos asszimiláció oka?
Egy biztos ok, a magyar óvodák hiánya, ha az 1999-es kezdeményezésünket nem fúrja meg a DHLP (Duray-Halzl-Ladány-Paulisz) társaság (hülyeség magyar óvodát kezdeményezni – Ladányi kijlentése Nyitracsehin,) akkor sokkal kisebb mértékű lenne az asszimiláció, ezt a koloni magyar óvoda 1985-ös megmentése igazolja, hogy még most is működik a vegyes iskola magyar részlege, s ezáltal a Gímesi AI magyar részlege!!!

Esterházy Jánosnak nem az volt a legnagyobb érdeme Zobor-vidéken és általában, hogy nézelődni és vadászni járt a vidékre, hanem elsősorban a magyarság érdekvédelme, a magyar iskolák védelme, magyar óvodák alapítása, tehát az iskola épületén kellett volna emléktáblának hirdetni Esterházy János iskolamentését, és óvodaalapítását, nem pedig kisajátítani a nevét turistacsalogatónak!
Mert iskolametőként járt Alsóbodokon, az óvodaalapítása pedig lehetséges, Kolonban működött Esterházy János által alapított magyar óvoda, az 1935-ös születésű nagybácsim Esterházy János magyar óvodása volt, a Belány udvarban volt az óvoda, Hilda kisasszony volt az óvónő, eddig ennyi az információm.
Tehát nagy valószínűséggel 1940 előtt több zoboralji településen is indultak magyar óvodák, a helyiek kérdezzék meg az idős lakosokat, mert már kevesen élhetnek közülük, akik jártak Esterházy magyar óvodáiba, vagy tudnak a létezésükről,- ha a faluban sikerült helyiséget bérelni és óvónőt biztosítani, hogy beindulhasson.

A prognózisaimban voltak kisebb és nagyobb tévedések, például Kolon, arra még álmomban sem gondoltam, hogy már 2011-ben 50% alá süllyedünk, de ezt mindenképp befolyásolta az a 90 lakos, akik nem adták meg nemzetiségüket, Gímesen 100-an, de Nagycétényben csak 19-en.
Nyitragerencsérnél is 24,9-et prognosztizált a számításom, a valóságban 21,55 lett, bár én valószínűnek tartottam a 20% alá kerülésüket, mert előtte utcanév táblákat cseréltek, de nem kétnyelvűeket, csak szlovákokat, ebből pedig arra következtettem, hogy a magyar többségű önkormányzat sem bízik a 20% feletti eredményben, ekkor még ez a törvény volt érvényes..
De a magyar veszteségek mellett sokkal vészesebb a szlovák gyarapodás, együttesen pedig a + SK és – HU katasztrófa!

A szlovákok gyarapodására a magyarlakta településeken több esetben magyarázatként találkozok Szlovákia eltótosító politikájával, hogy a szlovákok gyarapodásáért a magyar falvakban csakis a szlovák állami nacionalizmus felel.
Pedig idegennek betelepülni csak úgy lehet, ha házat vagy telket vásárol, melyen építkezhet, ezt pedig a helyi magyar vagy az örököse adja el a betelepülő szlováknak, az építkezési engedély kiadását szintén a helyi magyar többségű önkormányzat hagyja jóvá, fogadja el. És a bérlakások szlovák bérlőinek is a magyar többségű önkormányzat adja bérbe a lakást.
Tehát a magyar többségű falvak szlovákokkal történő felhígításában mindenképp nyakig benne van a helyi magyarság, kevésbé az állam „eltótosító” politikája.

A facebookon a „szőlőhegyes” bejegyzésemben a 3 legmagyarabb települést említettem.
A táblázatokon még lett volna dolog, de a közösség hozzáállása, közömbössége, főleg a közéleti vezetőké, fékező hatással volt, annyira, hogy tavaly már a Feltámadási menet a magyar iskolák megmaradásáért projekt zárszavában bejelentettem a 99%-os lemondásomat a szervezésről, idén szüneteltettem, de csakis azért mert képtelen vagyok elárulni az unokáimat, mert a teljes lemondás egyenlő az árulással!!!

Az alábbi írásomban szó van a Zoboralji Magyarok Autonóm Közössége projektről, a gyerekszaporult megduplázásáról, a differenciált gyerek-diák támogatásról, melyet a Zoboralji Kerekasztalon ismertettem, s melyek az asszimiláció fékei lehettek volna, de nem kellettek, itt található a grafikus népszámlálás, tehát van megoldás a megmaradásunkra!
Mi lesz a szóványokkal? Ébredj magyar!

Népszámlálási adatok-magyarság számának és arányának csökknése, szlovákság növekedése…

Fotók a facebookon a koloni szőlőhegyről és Nyitragesztéről
Facebook fotók: Piliske Zoboralja szíve
Így működik egy felvidéki politikai vitaklub, melyből a felvidéki igaz magyarok“nem tudtak kizárni, én hagytam ott a társaságot?!
A grafikus népszámlálás fotója, a 2191-es évszám elírás, 2091 a valós, erről bővebben ITT

No Title

No Description

Balkó Gábor, 2018. júl. 7. bővítve-módosítva 2018. júl. 22.