A Birodalom visszavág

A Birodalom visszavág

Polírozás = közelegnek a választások

„Duray Miklós az igazi játékos“, olvastam valamelyik internetes portálon.
Így igaz, a legügyesebb stratéga, a rendszerváltás óta valódi birodalmat épített ki magának, média birodalmat /de nem csak/, Szabad Újság, Felvidék.Ma, Szövetség a Közös Célokért és ott a magyarországi nemzeti médiák, mind Durayt és kegyeltjeit fényezik, „gyártják a sikereket“, sőt Kárpátalját is bevonták, az ilyen apparátus propagandaája ellen pedig nagyon nehéz elhitetni a valóságot.
De abban biztos vagyok, hogy „lesz még olyan idő, mikor a tiszta hangok a hamisakkal végleg helyet cserélnek“ (Zoboralja Himnusza) és akkor ledőlnek a szobrok, nagy robajjal, csak sajnos akkorra már alig lesz magyar Zoboralján, aki ezt megköszönje!
Egy hónapja, május 9-én a Pátria rádió Délidő műsorában Miklósi Péter beszélgetett Ladányi Lajossal, – a feltett kérdései azt sugallják, hogy elég jól ismeri a zoboralji porblémákat, de valójában mégsem eléggé, mert akkor nem elégszik meg Lajos válaszaival. Épp ezért felmerült bennem a kérdés, hogy igazából mi volt a célja ennek a beszélgetésnek, Zoboralja kilátástalan helyzetének elemzése és a lehetséges megoldások keresése vagy Lajos polírozása?! Ismerve a szlovákiai magyar média szerepét az elmúlt másfél évtizedben, sajnos a polírozást tartom valószinűnek, ezt az is alátámasztja, hogy míg a szerkesztő úr Gímesen és Zsérén említi az elsőshiányt, Kálazról hallgat/nak/, pedig Lajos falujában már 4. éve nincs beíratott, emiatt néhány éve a kisiskola is megszűnt! És arról szintén nem esett szó, hogy 2000-ben Zsérén a helyi MKP alapszervezet elnökénél akadt el a magyar óvodai foglalkozás hivatalosítása és ezért a "nemzeti szolgálatáért" jutalomból beülhetett egy vállalat igazgatói székébe. És ott van Gímes, 1998-tól háromszorra sem lehetett külünválasztani az alapsikola magyar részlegét, s mindez akkor történik, mikor az MKP kormányon van, Szigeti László az oktatási államtitkár, sőt 2003-ban a helyi MKP képviselők is a külön álló magyar igazgatóság ellen szavaztak!
Tehát az MKP-nak nem kellett magyar óvodai foglalkozás, sem különálló magyar igazgatóságú alapiskola, akkor hogy akarjuk megfékezni az asszimilációt?!
Az Alsóbodoki Magán Vállalkozói Szakközépiskola alapításával pedig tőrt döftek Zoboralja szívébe, bár az alapítók "a zoboralji magyarság és magyar iskolák megmentését" hangoztatják, a valóságban vagyonszerzésről volt szó, ezért kellett a járási közéletet eluralniuk, elüldözni a közéletből mindenkit, aki nem hódolt be a lovagoknak.
Nem középiskolára volt szüksége Zoboraljának, hanem magyar óvodákra, ha a magyar óvodai foglalkozást nem lehetett megoldani az állami óvoda keretein belül, magánóvodákat kellett volna  létesíteni, csakis magyar óvodai foglalkozással biztosíthatunk gyerekeket az alapiskolásokba, ezekbe kellett volna és kell/ene/ befektetni a milliókat és az alapiskolák felszereltségébe, a végzős alapiskolásokba, hogy minél többen magyar középiskolában tanulhassanak, a kollégium és utazási költségek megtérítésével sokkal több magyar középiskolásunk lenne, mint jelenleg. Mindezt nem az alsóbodoki középiskolán oktató pedagógusok és tanuló diákok ellen írom, hanem azért, hogy összehasonlíthassák a középiskola alapítást, annak következményeit a más elképzelésekkel!
A Paulis ranchon már a negyedik épület van befejezés előtt, sőt üdülőt vettek a Magas Tátrában, de például a pogrányi alapiskolának nincs elég pénze a működéséhez. Erről is szó volt a beszélgetésben, hogy az alsóbodoki polgármester nem hajlandó támogatni a pogrányi magyar alapiskolát, amit Lajos azzal magyarázott, hogy az alsóbodoki önkormányzatban már nincsenek magyarérzelmű képviselők, pedig arról van szó, hogy a polgármester hozzájuk irányította a kérelmezőket, mert náluk vannak a milliók!
A majd egy órás beszélgetésben elszólta magát Lajos:
 Zoboralján nem volt igény középiskolára,
de akkor mi célból és ki részére alapították a középiskolát?! A válasz egy szó: vagyonszerzés!
Nemrégiben valamelyik járási szervezet gyűlésén Lajos azt kérte a jelenlévőktől, hogy mondjanak ötleteket a problémák megoldására, mert ők már kifogytak belőlük!
1. Lajoséknak sose volt ötletük, azon kívül, hogy eluralni a régiót és ezáltal hogy lehet milliós ingatlanokhoz jutni!
2. Ha Lajosnak nincs ötlete, akkor mit keres a zoboralji közéletben, hogy lehet az ilyen személy Kárpát-medence szórványszakértője?!

Ma pedig a Felvidék.Ma portálon olvashatjuk a Szabad Újságban megjelent beszélgetést Ladányi Lajossal:.
A szórványkérdésnek nemzetstratégiai jelentősége van
Ebben azt olvasom:
„A szórványosodás kérdése… nemzetstratégiai feladat. 2007-ben az MKP mellett létrejött a stratégiai tanács, ezen belül a szórványműhely is.“
Ugyanezen év márciusában pedig Lajos a következőt mondta az Esterházy díj átvételekor:
az, hogy most az iskola(az alsóbodoki magánközépiskoláról van szó) megkapta az emlékdíjat, azt jelenti, hogy jó és helyes úton haladunk. A magyar középiskolával tudjuk ösztönözni a magyar szülőket arra, hogy magyar alapiskolába írassák gyermeküket. /Több itt: Ezterházy János díj és a díjazottak/
A jó és helyes út eredménye, hogy az alapiskoláink az összeomlás határán vannak!

Szabad Újság:
LL: Sajnos, a kormányhivatal oldja többszöri figyelmeztetésünk ellenére sem a határon túli magyarok legitim elvárásainak megfelelően hozták létre a szórványtanácsot, ezért a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumához fordultunk. Az egyetértett a szórványmunkacsoport megalakulásával.

Ahogy én látom:
2008. május 17-én Alsóbodokon volt az első szórványkonferencia, a helyszín kiválasztása több célt szolgált:
– sikerként eladni a középiskolát, elhitetni, hogy jó és hasznos befektetés,
– hozzáértő szórványszakértőt csinálni Ladányi Lajosból, aki ezáltal jogosultságot szerez a Kárpát-medencei Szórvány Tanács tagságra,
– majd ezzel lesz futtatva a parlamenti választásokhoz /mivel az "iskolaalapító" cím eléggé megkopott/ – itt a véleményem!
De az történt, hogy sem Duray Miklós sem a kiválasztottja nem került be a tanácsba, lett is felháborodás,  – hát így született meg a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának Szórvány Tanácsa, melynek ülésén Ladányi is részt vesz, annak ellenére, hogy nem parlamenti képviselő, de keményen dolgoznak érte, a polírozás a kampány része. Abban biztos vagyok, ha az első tanácsba beválasztják Lajost, nincs másik tanács, ilyen egyszerű!

Isten óvja a magyarságot az ilyen szórványszakértőktől!

Balkó Gábor
2009. június 12.