1998 – mérföldkövek

1998 – mérföldkövek

1998 – mérföldkövek
Az MKP megalakulása és Mečiar bukása

A pártok jelöléséről szóló mecsiari törvénymódosítás a parlamenti választásokra, mely a koalícióknak 10%-ot szabott meg a választáson való részvételre, koalícióba kényszerítette a Bugár Béla vezette Magyar Kereszténydemokrata Mozgalmat, a Duray Miklós vezette Együttélés Politikai Mozgalmat és az A. Nagy László vezette Magyar Polgári Pártot, mely utóda volt a rendszerváltó Független Magyar Kezdeményezésnek, az FMK elsőként lépett a rendszerváltás útjára, 1 nappal megelőzve a szlovák Verejnost proti násiliu – Nyilvánosság az Erőszak ellen mozgalmat.
A három magyar mozgalom 1998. június 21-én kötötte meg a koalíciós szerződést az egyesülésükről, de valódi egység talán sose volt, csak papíron és szóban, nem az éeltben. A magyar egység az FMK színrelépésétől az Együttélés alapításáig tartott, de erről a megosztásról hallgatnak, csak a Híd megosztását sulykolja az MKP és az Orbán kormány az olvasókba!
Tahát 20 éves az MKP!
Albert Sándor professzor ennek kapcsán a Felvidék.man közölte írását
Elveszítettük a hitünket!

Húsz esztendővel ezelőtt alakult meg a Magyar Koalíció Pártja (MKP). A tenni akarás és a hit jellemezte az alakulást követő időszakot. Az MKP lett a felvidéki magyarság „motorja”.

Jelen voltam az alakuló ülésen, mely ha jól emlékszem két napos herce-hurca volt, és ott épp nem a tenniakarást tapasztaltam, hanem a hatalom megszerzése volt a tét, mert azzal a tudattal mentem Dunaszerdahelyre, hogy MKDSZ+MPP és Együttélés frakciók lesznek, de ott már azzal fogadtak, hogy az MPP helyét átveszi az Együttélés, az MPP marad egyedül, és így is lett.
Tehát az MKP-t a megalakulásától kezdve nem az egység jellemezte, hanem a kiszorítósdi.
De Mečiar törvényének köszönhetően mégis létrejött az MKP és része volt a Mečiart megbuktató koalíciónak. Sőt a választásokon a második legerősebb párt lett, így megillette a parlament elnöki funkciója, amivel megmutathattuk volna, hogy egyenrangúak vagyunk a többségi nemzet politikusaival, vagyis nap mint nap láthatóvá tehettük magunkat a parlament elnöke révén.
De sajnos mi ezzel a kínálkozó lehetőséggel nem éltünk, mert még erre nem érett meg az idő, ezt nyilatkozta Bugár Béla, amit csakis az Ő nyakába varrnak, pedig kollektív döntés volt, az MKP legfelsőbb szervei döntöttek az elnöki funkció elcsencseléséről, kisebb funkciócskákért és talán a Magyar Egyetem ígéretéért, csak Bugár Béla elnökként jelentette be, hogy az MKP nem tart igényt a parlament elnöki funkciójára.
De ha döntöttek a csere-bere tétjéről, akkor csakis az Oktatási és Kulturális Autonómia lehetett a csere tétje, s ha ez megvan, akkor már a Magyar Egyetemről mi döntünk, de nem a politika, hanem a szakma a prioritások szerint.
Nagyon rossz döntést hozott az MKP a lemondással a parlament elnöki funkciójáról, ezzel saját pártunk minősített minket magyarokat Szlovákiai másodrangú állampolgáraivá!
Tehát az MKP első komoly döntése nem a magyar közösségért volt, hanem ellene!
És 20 év tapasztalat azt sugallja, hogy ez azért történhetett, nehogy egy zöldfülű legyen Szlovákia parlamentjének első magyar elnöke, így cserébe felkínálta a járási és egyéb funkciókat a parlament elnöke posztjáért és a magyarság motorjai ráharaptak a csalira, mellyel nem a terv kitalálója állt elő, hanem valakinek bizalmasan megsúgta, másvalaki tolmácsolta a JÓ cserét.

Idézem Önt Professzor úr:
Az MKP lett a felvidéki magyarság „motorja”.
Lelkesített, tenni akarásra ösztönzött…

Zoboralja tanúsítja, hogy épp a fordítottját tette az MKP, itt a tények!
-A Gímesi AI magyar részlegén 1998-ban a mecsiarista igazgatónő kemény ellenállásának ellenére megalapítottuk a Szlovákiai Magyarok Szülői Szövetségét, hogy jogilag is felléphessünk az iskola érdekvédelmében. Az első határozatunk a magyar részleg önállósulása volt, melyet épp az MKP fúrt meg a szolga média segítségével. Négy magyarlakta település (Gímes, Kolon, Lédec és Zsére) 135 diákja Szigeti László és a szolga média szerint nem érdemelte meg az önállósulást, ezzel ítélték halálra az iskolát, mert jelenleg jóval 30 alatti lehet a diákok száma, az pedig nem vitás, hogy az önálló magyar igazgatóságú alapiskola mindenképp életképesebb a szlovák többségű és vezetésű iskola magyar részlegénél!
Talán az első magyar alapiskola voltunk az ezredfordulón, melyben kivetítőt és oktatási CD-t használtak a pedagógusok, a technikai eszközöket a Szülői Szövetség biztosította, a CD-t Maga György készítette.
-1999-ben László Béla tanár úrral belekezdtünk a magyar óvodai foglalkozások hivatalosításába, mert 1985-ben, a magyar óvodák bezárásakor, csak a koloni szülőket nem tudta megtörni a hatalom, így csak egyetlen magyar óvoda működött Zoboralján, ezért volt a kezdeményezésünk a magyar óvodai foglalkozások hivatalosítására, de ismét az MKP tett keresztbe, a durayista MKP.
Ekkor nyilatkozta Ladányi Lajos Nyitracsehin, hogy „hülyeség magyar óvodát kezdeményezni” és az MKP-s és Csemadokos hívei sikeresen szétverték a szülők kezdeményezését.
-2001-ben az MKP egyik szatellitje, a SzMSzSz országos vezetése nem fogadta el a magyar névhasználatra tett javaslatomat országos programnak, mert nem Duray kiválasztottja volt a javaslattevő, pedig a magyar név az egyik legerősebb identitás megtartó tényező. Ennek a programnak már rég működni kellene, hiszen Trianon után a határok átemelését az elődeink feje fölött azonnal a magyar neveik elkobzása követte és helyettük szlovák nevek kiutalása, ezzel alázták és gyalázták meg elődeinket, ezt a gyalázatot kellett volna már rég lemosni róluk!
2005-ben nyitottam a felvidéki Fórumon Zoboralja iskolái témát egy figyelmeztető bejegyzéssel az iskoláink vészhelyzetére, melyre ezt a választ kaptam egy vigyorgó emotikonnal: „Uncsi vagy BG, sőt paranoiás”!
Nos az én „paranoiám” nem juttatta Zoboralját a szakadékba, hanem az efféle durayista MKP szolgák miatt haladunk mind gyorsabb tempóban a történelem süllyesztője felé.
2006-ban figyelmeztetésként feltettem a Nemzetstratégiámat a Zoboralja portálra, kibeszélni, megbeszélni az okokat és mit kell tenni, de az MKP-t nem érdekelte.
A 2006-os felmérés alapján figyelmeztettem az alapiskoláink vészhelyzetére, de Caplovic reformja kellett, hogy beismerjék.
2013-ban ZMAK
2014-ben Fibi Sándor
2016 – Kolon Szent István ünnepség
Tehát nem a hittel és a tenniakarással volt és van a probléma, hanem a párttal, hogy vannak kiválasztottak és kirekesztettek, megszabták ki tehet a közösségért és ki nem tehet semmi mást, csak szolgálhatja z MKP kiválasztottjait.
De igazat kell adnom Albert Sándornak, én lassan 20 év szélmalomharc után az MKP hatalmasaival szemben állandó vesztésben vagyok, így a hitem is Zoboralja megmaradásában rendesen megkopott, tavaly 99%-ra